Itália ismét megmozdult

Október 30-án a kora reggeli órákban újabb nagy földrengés rázta meg Olaszország középső részét – 1980 óta a legerősebb. A rengés a Richter-skála szerint 6,5-es erősségű volt. Az első jelentések szerint halálos áldozatokat nem követelt, de számos súlyos sérültet igen, és a romok alatt is rekedhettek emberek. A rengés, amelynek epicentruma Perugia városától kb. 65 […]

Díjnyertes Sentinel Hub

Az idei Copernicus Masters verseny nagydíját a Sentinel műholdak adatait könnyen elérhetővé tevő, felhő alapú internetes adatbázis, a Sentinel Hub nyerte. (Ez nem tévesztendő össze a Sentinels Scientific Data Hub nevű szolgáltatással, amely a Sentinel adatokhoz való „hivatalos”, ingyenes hozzáférés helye.) A Copernicus Masters versenyt immár hatodik éve rendezik meg a műholdas földmegfigyeléssel kapcsolatos új, […]

Sanghaj a Sentinel-2A „szemével”

Az Európai Űrügynökség (ESA) heti rendszerességgel rövid videóban mutat be egy-egy érdekes vagy szép műholdképet. A Sentinel műholdsorozat tagjainak köszönhetően pedig bőségesen van miből válogatni. A sorozat mai epizódja egyébként a jubileumi, 200. alkalom volt ebben a színvonalas földmegfigyelési ismeretterjesztő sorozatban. Ezúttal Kína legnépesebb városa, Sanghaj (Shanghai) fölé látogattak el, az optikai és infravörös tartományban […]

Szolgálatba állt a Sentinel-1B

A Copernicus program apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt földmegfigyelő műholdpárosának második tagja, a Sentinel-1B 2016. április 25-én állt pályára. Most (pontosabban szeptember 14-én), a műszerek beüzemelésének és kalibrációjának sikeres befejeztével szolgálatra késznek nyilvánították a műholdat. Mostantól a felhasználók nem csak a 2014 óta üzemelő Sentinel-1A, hanem a vele azonos alakú pályán, de éppen átellenben, a Föld túloldalán […]

„Ütést kapott” a Sentinel-1A

Sokszor történnek olyan események, amelyek emlékeztetnek bennünket arra: az űr veszélyes üzem, bármi megtörténhet. Közvetlenül a Copernicus program első radaros műholdja, a Sentinel-1A 2014. áprilisi felbocsátása után például kevésen múlt, hogy nem ütközött össze egy már irányíthatatlanul keringő régi, kiszolgált amerikai űreszközzel. A legutóbbi incidens szereplője is a Sentinel-1A volt. Itt megtörtént az ütközés, de […]

Még egyszer az olaszországi földrengésről – a Sentinel-1-gyel, részletesebben

Az augusztus 24-én Olaszország középső részén, Rómától mintegy 140 km-re északkeletre bekövetkezett 6,2-es magnitúdójú földrengés hatásairól korábban már bemutattunk két gyors műholdradar-interferometriás eredményt. Az egyik tanulmányhoz a japán Daichi-2 (ALOS-2) műhold L-sávú radarméréseit használták fel. A másik az európai Sentinel-1 műholdpáros két tagjával a katasztrófa előtt és közvetlenül utána végzett méréseken alapult. Ez utóbbi még […]

Az olaszországi földrengés hatása a Sentinel-1 műholdakkal

Tegnapi bejegyzésünkben bemutattuk a japán ALOS-2 műhold adatai alapján készült műholdradar-interferometriás vizsgálat eredményeit az augusztus 24-én bekövetkezett közép-olaszországi földrengés felszínmódosító hatásáról. Nem kellett sokat várni arra, hogy az európai Sentinel-1 műholdakkal is elvégezzenek egy hasonló elemzést. A gyorsaság azon is múlik, hogy milyen hamar repül el a terület felett a műhold. A japánoknak az ALOS-2 […]

Az olaszországi földrengés hatásának japán műholdradaros detektálása

Augusztus 24-én, magyar (és helyi) idő szerint 3:36-kor Olaszország középső részét a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg. Mostanára a halálos áldozatok száma megközelíti a 300-at. Az epicentrum közelében fekvő, Rómától kb. 140 km-re északkeletre levő Amatrice városában az épületek többsége megsemmisült. A japán ALOS-2 (Advanced Land Observing Satellite-2, más néven Daichi-2) földmegfigyelő műhold […]

A műholdradar árnyoldala

Bár a műholdradaros földmegfigyelés igen hasznos dolog, egy sor fontos alkalmazással, létezik olyan terület, ahol nem feltétlenül örömmel gondolnak rá. Ráadásul a földtudományokkal kapcsolatos területről van szó, ahol ugyancsak a centiméteres hullámhosszú rádiótartományban szeretnének dolgozni – ha tudnak… A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (Very Long Baseline Interferometry, VLBI) egy az 1960-as évek végén, eredetileg rádiócsillagászati […]

Mekkora a műholdas távérzékelés gazdasági haszna?

Mindannyian érzékeljük, hogy a földmegfigyelés hasznos, és társadalmi szempontból bőven „megéri” megépíteni, pályára állítani és üzemeltetni a távérzékelő műholdakat. De nem könnyű a címben feltett kérdésre pontosan, számszerűen válaszolni. Mégis néha szükséges, ha a döntéshozókat vagy az adófizetőket meg kell győzni a műholdas programok létjogosultságáról. 2015 őszén a távérzékelési vállakozáskat tömörítő európai szervezet (European Association […]