A Copernicus program apertúraszintézises radarberendezéssel felszerelt földmegfigyelő műholdpárosának második tagja, a Sentinel-1B 2016. április 25-én állt pályára. Most (pontosabban szeptember 14-én), a műszerek beüzemelésének és kalibrációjának sikeres befejeztével szolgálatra késznek nyilvánították a műholdat. Mostantól a felhasználók nem csak a 2014 óta üzemelő Sentinel-1A, hanem a vele azonos alakú pályán, de éppen átellenben, a Föld túloldalán […]
Sokszor történnek olyan események, amelyek emlékeztetnek bennünket arra: az űr veszélyes üzem, bármi megtörténhet. Közvetlenül a Copernicus program első radaros műholdja, a Sentinel-1A 2014. áprilisi felbocsátása után például kevésen múlt, hogy nem ütközött össze egy már irányíthatatlanul keringő régi, kiszolgált amerikai űreszközzel. A legutóbbi incidens szereplője is a Sentinel-1A volt. Itt megtörtént az ütközés, de […]
Az augusztus 24-én Olaszország középső részén, Rómától mintegy 140 km-re északkeletre bekövetkezett 6,2-es magnitúdójú földrengés hatásairól korábban már bemutattunk két gyors műholdradar-interferometriás eredményt. Az egyik tanulmányhoz a japán Daichi-2 (ALOS-2) műhold L-sávú radarméréseit használták fel. A másik az európai Sentinel-1 műholdpáros két tagjával a katasztrófa előtt és közvetlenül utána végzett méréseken alapult. Ez utóbbi még […]
Tegnapi bejegyzésünkben bemutattuk a japán ALOS-2 műhold adatai alapján készült műholdradar-interferometriás vizsgálat eredményeit az augusztus 24-én bekövetkezett közép-olaszországi földrengés felszínmódosító hatásáról. Nem kellett sokat várni arra, hogy az európai Sentinel-1 műholdakkal is elvégezzenek egy hasonló elemzést. A gyorsaság azon is múlik, hogy milyen hamar repül el a terület felett a műhold. A japánoknak az ALOS-2 […]
Augusztus 24-én, magyar (és helyi) idő szerint 3:36-kor Olaszország középső részét a Richter-skála szerinti 6,2-es erősségű földrengés rázta meg. Mostanára a halálos áldozatok száma megközelíti a 300-at. Az epicentrum közelében fekvő, Rómától kb. 140 km-re északkeletre levő Amatrice városában az épületek többsége megsemmisült. A japán ALOS-2 (Advanced Land Observing Satellite-2, más néven Daichi-2) földmegfigyelő műhold […]
Bár a műholdradaros földmegfigyelés igen hasznos dolog, egy sor fontos alkalmazással, létezik olyan terület, ahol nem feltétlenül örömmel gondolnak rá. Ráadásul a földtudományokkal kapcsolatos területről van szó, ahol ugyancsak a centiméteres hullámhosszú rádiótartományban szeretnének dolgozni – ha tudnak… A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (Very Long Baseline Interferometry, VLBI) egy az 1960-as évek végén, eredetileg rádiócsillagászati […]
Mindannyian érzékeljük, hogy a földmegfigyelés hasznos, és társadalmi szempontból bőven „megéri” megépíteni, pályára állítani és üzemeltetni a távérzékelő műholdakat. De nem könnyű a címben feltett kérdésre pontosan, számszerűen válaszolni. Mégis néha szükséges, ha a döntéshozókat vagy az adófizetőket meg kell győzni a műholdas programok létjogosultságáról. 2015 őszén a távérzékelési vállakozáskat tömörítő európai szervezet (European Association […]
Az európai Copernicus földmegfigyelési program radaros távérzékelő műholdsorozatának, a Sentinel-1-nek a második képviselője 2016. április 25-én indult el Föld körüli pályájára. Egy Szojuz hordozórakétával Dél-Amerikából, a Francia Guyanában fekvő Kourou űrközpontból emelkedett a magasba. A Sentinel-1B berendezései rendben működnek, a műszerek kalibrálása jelenleg folyik és várhatóan hamarosan befejeződik. Ezek után az apertúraszintézis elvén működő C-sávú […]
Ha az angol–magyar szótárat fellapozzuk, azt találjuk, hogy a sentinel jelentése őrszem. Ezt választották az európai Copernicus program számára dedikált műholdak nevéül. Az űreszközöket az Európai Bizottság megbízásából az Európai Űrügynökség (ESA) gyártatja le és állítja pályára. A korszerű európai műholdas földmegfigyelési program egyik megalapozójának tekinthető, 2002-től 2012-ig működött Envisat megtervezésekor még más alapelveket követtek. […]
Ha azt kérdeznénk, ki Kopernikusz, talán többen tudnák azonnal rávágni a választ: Nikolausz Kopernikusz (vagy latinos írásmóddal: Nicolaus Copernicus) lengyel csillagász, aki a XVI. század elején felismerte, hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering, megalkotva a heliocentrikus világképet, s ezzel forradalmasítva a középkori tudományos gondolkodást. Az Európai Unió (EU) döntés-előkészítő szerve, […]