Izrael déli részén, a Gázai övezet határán, a határ mintegy meghosszabbításaként a Földközi-tenger vizébe nyúló tengeri akadály építésébe kezdtek május végén. Az izraeliek szokatlan lépésének célja, hogy megvédjék az ország területét a radikális palesztin Hamász szervezet tenger felől érkező esetleges támadásaitól. (Emellett természetesen a szárazföldi határvonal megerősítésén is dolgoznak.)
Az alább két, a csúszka mozgatásával könnyen összehasonlítható, a valóshoz közeli színeket mutató műholdkép a Copernicus program Sentinel-2 holdjaitól származik. Készítésük között majdnem pontosan egy év telt el. Míg tavaly nyáron még semmi nyoma nem volt az építkezésnek, az idén augusztus 4-ei állapotot mutató kép alapján „kinőtt” a partról egy kb. 100 m hosszú nyúlvány.
A hírek szerint a gát építése az év végére befejeződik. A műholdképeken jobbra fent Zikim település látható, tengerpartjának déli részén folyik az építkezés, ahová nehéz tehergépjárművekkel szállítják tonnaszám a követ. A gátat szögesdrót kerítés és érzékelők rendszere egészíti ki.
A tengeri védőgát építése Zikim mellett, augusztus 5-én. (Kép: Izraeli Védelmi Minisztérium)
Tavaly nyár közepén szakadt le az Antarktiszi-félsziget Larsen C jelű selfjegéről az a hatalmas jéghegy, amelyet a megelőző hónapokban már intenzíven figyeltek műholdas távérzékelési eszközökkel. Az egyre nagyobbra növő repedés végül 2017. július 12-én vezetett a jéghegy leválásához, amely azután az A-68 jelölést kapta.
Az A-68 utóélete az elmúlt bő egy évben egyelőre nem bizonyult olyan drámainak, mint a leszakadásához vezető viszonylag gyors folyamat. A jéghegy elég hamar két darabra tört, a nagyobbik az A-68A, a kisebbik az A-68B jelű. Az előbbi északon szinte egyáltalán nem, a déli vége felé is csak kb. 80 km-re távolodott el a stabil selfjég szélétől. (Ez nem a part vonala, hanem a partról a tenger fölé benyúló, a vízen lebegő, de a szárazföldi jéggel egy tömböt képező jégtömeg pereme.) A kisebb A-68B jéghegy némileg gyorsabban úszik el a Weddell-tengerben, de az európai Copernicus program Sentinel-1 radaros műholdjának képén, amely 2018. július 20-án készült, felül középen még éppen látható. Összehasonlításul egy fél évvel korábban, január 28-én készített Sentinel-1 képet is bemutatunk. A csúszka segítségével váltogathatunk közöttük, érzékeltetve a jéghegy helyzetváltoztatását.
A fél év időkülönbséggel készített Sentinel-1 képeken követhetjük a jéghegyek elmozdulását, fejlődését. A képek extra széles (400 km-es) sávokat feltérképező üzemmódban (Extra Wide Swath Mode, EW) készültek, eredeti felbontásuk 25 × 100 m-es. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az A-68A lassúsága nem meglepő. Tömegét önállósodásakor egybillió (vagyis milliószor millió, 1012) tonnásra becsülték. A Weddell-tengert borító sűrű jég is megnehezítette, hogy az áramlások, az árapály és a szél gyorsan elmozdítsák a hatalmas tömböt. Az északi részen ráadásul a sekélyebb víz és egy jéggel borított sziklakibúvás akadályozza a mozgását. Ami azonban késik, nem múlik. A dagály és az apály ki-be mozgatja a nagy jéghegyet, az északi csúcsáról pedig a parttal való érintkezés miatt további darabok fognak letörni.
Érdekes megfigyelni a friss, júliusi képen, hogy az A-68A délkeleti oldala nem hogy fogyott volna, de még növekedett is. A radarképen ez a rész valamivel sötétebb színben látszik. A jéghegy itt mintegy összegyűjti a haladási irányába eső, az elmúlt télen keletkezett tengerfelszíni jeget. A Déli-sarkvidéken jelenleg még tart a tél. Így a látható fényben nem lehet megfigyelni a Larsen C körüli történéseket sem. Ilyenkor segítenek a radaros mérések, illetve az infravörös tartományban készített műholdképek is, amelyek alapján a kisebb felszínhőmérsékleti különbségek is feltérképezhetők.
Nem lehet megjósolni, meddig marad a Weddell-tengerben az A-68A jéghegy, mikor követi majd gyorsabban távolodó leszakadt darabját, az A-68B-t. Ez utóbbi is osztozik majd a legtöbb antarktiszi eredetű jéghegy sorsában: északi irányba, a Déli-Georgia-sziget és a Déli-Sandwich-szigetek felé sodorják az áramlások, a melegebb vizekben pedig fokozatosan feldarabolódik és elolvad.
A múlt héten hatalmas tüzek perzselték fel Görögország Athéntól kb. 30 km-re keletre, az Égei-tenger partja mentén fekvő részét. A még nem végleges adatok alapján a katasztrófa halálos áldozatainak száma megközelíti a százat, és eltűnteket is keresnek még. Több mint 1500 ház vált lakhatatlanná. A gyanú szerint gyújtogatások okozhatták a rendkívül száraz és forró időben, viharos erejű szél mellett villámgyorsan terjedő tűzvészt. Ugyanakkor a hatóságok szerint a tűz elharapózását segítették a környék illegális házépítései is. Ez volt a modern Görögország történetének talán legnagyobb katasztrófája.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program optikai és infravörös tartományban működő Sentinel-2 műholdjainak segítségével képet alkothatunk a tűz pusztításáról. Alább a július 20-án (tehát még a tűzvészt megelőzően), illetve 30-án készült képeket hasonlíthatjuk össze a csúszka mozgatásával. Az ugyanarról a területről 10 nap időkülönbséggel 13 színben készült műholdfelvételeket úgy kombináltuk, hogy kiemeljük a tűz által felégetett területeket: ezek a barna szín különböző árnyalatait veszik fel. Július 20-án még semmi különös, 30-án viszont jelentős kártétel látszik. A kép közepén fekvő népszerű tengerparti üdülőfalu, Mati lényegében teljesen leégett. Bár a műhold felvételeit főleg a második időpontban felhők zavarták, így is kivehető a pusztítás mértéke.
Az ábrázolt terület észak–déli irányban kb. 7 km kiterjedésű. Matitól délebbre, alul Rafina kikötője látható. A várost ugyancsak elérte a futótűz. A tengeren mindkét időpontban láthatók még hajók, illetve 30-án a part mentén a vízbe mosódott hordalék is feltűnő – a tűzvészt követően három nappal, július 26-án ugyanis özönvízszerű, áradásokat okozó eső hullt Athén környékén…
Ezen az hétvégén, július 27–29. között rendezik a Formula-1 idei Magyar Nagydíjának versenyeit a Hungaroringen. Magyarország legmodernebb autóverseny-pályáján először 1986-ban rendezték meg ezt a versenyt, azóta is minden év nyarán, általában augusztusban – vagy idén július végén – kerül a versenynaptárba. A Hungaroring Budapest és Gödöllő között, Mogyoród mellett épült meg. A közel négy és fél km hosszan kanyargó aszfaltcsík jellegzetes formája a Copernicus program Sentinel-2 műholdjainak felvételein is jól kivehető, amint azt az alábbi képpár mutatja. Az első, a valóságoshoz közeli színeket visszaadó kép két héttel ezelőtt, július 14-én készült. Szerencsére a műhold elhaladásakor felhőmentes volt az ég. Így a kép közepét elfoglaló versenypálya mellett látható Mogyoród egy részlete és az M3-as autópálya rövid szakasza (balra fent), illetve a Kerepeshez tartozó Szilasliget házai (jobbra lent). A figyelmesek a Hungaroringtől északra azonosíthatják a 2003-ban épült Aquaréna, Magyarország legnagyobb vízi élményparkja csúszdáit és medencéit is. A második kép július 27-én, a Formula-1-es nagydíj szabadedzései és időmérő edzései napján készült. Sajnos néhány felhő zavarja a látványt, de szerencsére magára a Hungaroringre és közvetlen környékére letekinthetünk a Sentinel-2 műholdpáros egyikének „szemével”.
A két kép a csúszka mozgatásával összehasonlítható. Látszik, hogy a verseny alatt a Formula-1-es csapatok és persze a nézők megjelenésének köszönhetően megváltozott a táj képe, a versenypálya környékét elfoglalták például a parkoló autók. Kicsit távolabb, a foltszerűen sorakozó mezőgazdasági táblák egyikén-másikán is látható változás, ahogy a nyári betakarítási és talajművelési munkák előrehaladtak július második felében.
Július 23-án, helyi idő szerint este 8 óra körül átszakadt egy vízerőmű gátja Laosz délkeleti részén, a kambodzsai határ közelében. Emiatt a becslések szerint 5 milliárd köbméternyi – mintegy kétmillió olimpiai úszómedence térfogatával egyenértékű – víz zúdult a környező településekre Attapeu tartományban. A beleset nyomán több ezer lakóház semmisült meg, a halottak és eltűntek száma több százra tehető.
A Xepian-Xe Nam Noy gát és a tározó egy olyan létesítményhez tartozott, amely még nem készült el teljesen. Egy dél-koreai, thaiföldi és laoszi cégekből álló csoport építette, a munkálatok 2013 óta folytak. A megtermelt elektromos energia 90%-át Thaiföld használta volna fel. A termelést 2019-ben kezdték volna.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program apertúraszintézises radart használó Sentinel-1 műholdpárosának mérései alkalmasak az ilyen nagy területű vízelöntés tanulmányozására. A radaros amplitúdóképeken a sima vízfelületek sötétek, mert róluk lényegében nem történik visszaverődés a műhold irányába. Nem úgy, mint például a domborzatról vagy a települések épületeiről. A Sentinel-1 műholdak egyike a katasztrófa előtt, 2018. július 13-án, valamint röviddel utána, 25-én is átrepült a táj fölött. Alább a csúszka mozgatásával összehasonlíthatjuk a két képet.
A hamis színezés is kiemeli a vízfelületeket és jól láthatóvá teszi a változást. A kelet–nyugati irányban kb. 150 km kiterjedésű területet ábrázoló képek bal szélén a Mekong folyó egy rövid szakasza látszik. Alul az egyik mellékfolyója (Xe Khong), amely egy szakaszán (a képen alul középen) a Laosz és Kambodzsa közti államhatárt jelöli ki. Jobbra fönt egy nagy víztározó, amelynek felszíne a két műholdfelvétel között eltelt 12 nap alatt nem mutat eltérést. Annál inkább a tőle nyugati irányban fekvő másik, amelyből a gátszakadás következtében lényegében eltűnt a víz, ami a közeli, alacsony fekvésű területeket – lakott településeket, mezőgazdasági táblákat – öntötte el. A terület jelentős részét sáros víz borította el, sok helyen csak a fák és a házak teteje látszott ki alóla.
A gátszakadásért az építők a heves esőzést és árvizeket teszik felelőssé. Ilyen időjárási körülmények között optikai műholdfelvételekkel nem tanulmányozható a terület, a felhőborítás miatt.
Az átszakadt gát egyik kulcslétesítménye volt annak az ellentmondásos laoszi programnak, amely az szegénység sújtotta országot Ázsia vezető villamosenergia-termelőjévé és -exportálójává szeretné tenni. A Mekongon 11, mellékfolyóin nem kevesebb mint 120 gátat és vízerőművet terveznek építeni az elkövetkező két évtizedben. Mindennek a várható környezeti kárait nehéz alábecsülni. Tavaly is történt egy gátszakadás Laoszban, így a jelek szerint a létesítmények tervezése nem felel meg a követelményeknek, hiszen azok nem viselik el az extrém időjárási körülményeket.
Európát, különösen annak északi országait idén nyáron szokatlan forróság és szárazság sújtja. A hőhullám hatásának megdöbbentő bizonyítéka az a két Sentinel-2 műholdfelvétel, amely Dánia egy részletét mutatja. Az egyik épp tavaly ilyenkor, 2017 júliusában készült, a másik most frissen, idén júliusban. A hőség és a csapadékhiány hatására azokon a mezőgazdasági földeken, ahol egy évvel ezelőtt dús növényzet volt látható a világűrből, most minden kiszáradt, amint azt a második képen a domináns sárgásbarna szín igazolja.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017-2018 / feldolgozás: ESA)
Az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján egy másik képpárt is összehasonlítottak. Ezek Sentinel-3 felvételek alapján készültek, tehát szélesebb a látómezejük és gyengébb a felbontásuk. Viszont egész Dánia mellett rájuk fért Németország és Svédország területének egy része is. Az itt bemutatott változások csupán 20 nap alatt történtek: az első kép idén június 30-án, a második július 19-én készült, a valódi színeket adja vissza. A növényzet gyors kiszáradására utaló jelek ugyancsak feltűnőek.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA)
A Skandináviát sújtó idei hőség és szárazság nem maradt következmények nélkül. Az űrből is látszik a Svédországban fellángolt erdő- és bozóttüzek füstje. A kiszáradt növényzet egészen az északi sarkkörig terjedő területeken is felgyulladt.
Az alábbi két műholdkép mindegyike július 17-én készült, a Copernicus program műholdjaival. A Sentinel-3 kevésbé jó felbontású, de nagy – Norvégia nyugati partjaitól Svédország középső részéig terjedő – látómezőt felölelő felvételén több különálló tűzből eredő füstfelhő is kivehető. A svéd hatóságoknak számos település lakosságát is ki kellett telepíteniük. Egy időben mintegy 50 helyen lángolt a tűz az országban. A júliusi esetek száma már háromszorosan meghaladta a tavaly ilyenkori tüzekét.
Sentinel-3 műholdkép a svédországi tüzek füstjével, 2018. július 17-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA)
A Sentinel-2 műholdkép két tüzet mutat közelebbről, a színezés sárgával és pirossal kiemeli az épp lángoló (forró) területeket. A helyszíntől nem messze égő további tüzek füstje is látható rajta. A számos kisebb fehér pamacs felhőktől származik, mellettük a sötét foltok a felszínre vetülő árnyékuk.
A nagyobb felbontású Sentinel-2 kép ugyanazon a napon készült, a fenti területnek egy részletét mutatja, a közel 3000 lakosú Sveg település (jobbra fent, 62° északi szélesség) közelében. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA)
Svédországban szinte mindenütt nagy a szárazság. A legészakibb fekvésű területek kivételével a folyók és tavak vízszintje is különösen alacsony. A csapadék mennyisége hetedrésze az év ezen időszakában megszokottnak, a 19. század vége óta végzett rendszeres meteorológiai mérések szerint az eddigi legalacsonyabb. A műholdképek elemzése az újonnan fellángoló tüzek detektálása céljából különösen a gyéren lakott vidékeken lehet fontos.
Skandinávia felszínhőmérsékleti anomáliáinak térképe idén július első felére. A viszonyítási alap a 2000 és 2015 közötti átlagérték ugyanezen két hetes időszakban. Az alsó színskála éreleméven a vörös színek a pozitív, a kék árnyalatai a negatív eltérést jelölik. Sok helyen akár 8 Celsius-fokkal is melegebb volt a felszín, mint a sokéves átlag. A térkép a NASA Terra műholdjának MODIS detektorával mért adatokból készült. (Kép: NASA EO)
Hónapokon át tartó gondos kalibrációs, tesztek és az eredmények értékelése után a Copernicus program légszennyezettség-mérő műholdjának, a 2017 októberében pályára állított Sentinel-5P-nek most már nyilvánosan hozzáférhető az adatbázisa, megindultak a szolgálatszerű mérések. Az első térképeken a levegő minőségét meghatározó egyes gázok, mint a szén-monoxid, a nitrogén-dioxid és az ózon eloszlása látható.
A Sentinel-5P az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési és környezeti monitorozó programjának első olyan műholdja, amely a levegő minőségére vonatkozó információt gyűjt. Fő műszere a holland vezetéssel fejlesztett Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométer.
A szennyezett levegő a becslések szerint világszerte több millió ember idő előtti halálához járul hozzá minden évben. Ezért is van nagy jelentősége a világűrből végzett mérések alapján, globális lefedettséggel, rendszeres időközönként és nagy térbeli felbontással gyűjtött adatoknak. Erre a feladatra készült a Sentinel-5P. Működésétől azt remélik, hogy sikerül azonosítani egyes szennyező anyagok legfőbb forrásait, megfigyelni mozgásuk, elterjedésük módját.
A korábbi műholdas érzékelőknél legalább egy nagyságrenddel érzékenyebb Tropomi műszerrel gyűjtött adatok eddig példa nélküli, akár 7 km × 3,5 km-es felszíni felbontással készülhetnek, ami már alkalmas egyes települések szintjén meghatározni a légszennyezettség mértékét.
A nitrogén-dioxid eloszlását mutató első Sentinel-5P térképek szerint nagyvárosokban és forgalmas tengerhajózási útvonalak mentén a legnagyobb a gáz koncentrációja a levegőben. Az áprilisi állapotot jellemző térkép Európa, Afrika és Ázsia részleteit ábrázolja, a színkódolás a nitrogén-dioxid oszlopsűrűségét mutatja. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: KNMI)
A 2017. november közepén végzett Sentinel-5P mérések szerint az Indiából származó szén-monoxid jelentős része a légáramlatok révén egészen Kínáig jutott. A Föld fölött elrepülő műholddal 2600 km széles felszíni sávokban végeznek megfigyeléseket. Így a teljes bolygót naponta újra fel tudják térképezni. (Animált képsorozat a 2017. november 10. és 20. között készített összes térképpel: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / feldolgozás: SRON)
A döntéshozóktól kezdve a környezeti ügynökségeken és tudományos kutatókon át a vállalkozásokig és magánszemélyekig mindenki szabadon hozzáférhet a Sentinel-5P adataihoz is, a Copernicus program általánosan érvényes nyílt adatpolitikája értelmében. Az adatokat a légszennyezettség követésére, pontosabb előrejelzések kifejlesztésére használják majd, de hozzájárulnak például a repülésbiztonsághoz a vulkáni hamufelhők detektálása révén, illetve segítenek az erős ultraibolya sugárzással jellemzett időszakok előrejelzésében is.
Ma hazánk egyik déli szomszédja, az 1991-ben függetlenné vált Horvátország történetének egyik legnagyobb sportsikerét érte el: döntőt játszott a labdarúgó-világbajnokságon. Válogatottjuk végül 4:2 arányban alulmaradt a franciák ellen a világbajnokság döntőjében, a moszkvai Luzsnyiki-stadionban. Mivel azonban Párizzsal kapcsolatos blogbejegyzésünk már volt korábban, és a franciáktól amúgy is kevésbé váratlan volt a döntőbe jutás, ez alkalomból Horvátország fővárosát, Zágrábot mutatjuk be az európai Copernicus földmegfigyelési program egyik Sentinel-2 műholdjának friss képén. A Sentinel-2 műholdpáros fedélzetén egy 13 színben, látható és infravörös hullámhosszakon érzékeny kamera repül, amellyel akár 20 m-es felbontásban tudnak készíteni felvételeket – már amikor a felhőzet épp nem akadályozza a megfigyelést.
Néhány nappal ezelőtt, július 10-én Zágráb felett nem akadályozta, legalábbis néhány kisebb folttól eltekintve. Ezek a kép felső részén fehér színben láthatók, tőlük északnyugati irányban pedig az ugyanolyan alakú, de fekete foltok a felszínre vetülő árnyékukat jelzik. A kép színezése céljából a vörös, zöld és kék alapszínekhez a Sentinel-2 kamerájának egy-egy sávját választottuk ki úgy, hogy a domináns szín a zöld legyen – elvégre a focipálya gyepszőnyege is ilyen. A hamis színezés ugyanakkor jól kiemeli a különféle felszínborítási típusokat.
Zágráb hamis színezésű Sentinel-2 műholdképen, 2018. július 10-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Zágrábon nyugat–keleti irányban átfolyó Száva kanyargó szalagja, valamint a közelében levő tavak sötétkékek. Jól kivehetők a város fő útvonalai, a beépített területek, és a Zágrábot elkerülő autópályák a csomópontjaikkal együtt. A horvát fővárostól délkeleti irányban, a Száva jobb partján (a képen jobbra lent) kitűnik a néhai Franjo Tudjman államelnök nevét viselő nemzetközi repülőtér. Környékén a kisebb-nagyobb, leginkább elnyúlt téglalap alakú foltokból álló, számos színárnyalatot felvonultató területek mezőgazdasági táblák.
Szintén a folyótól délre, a Száva és a várost elkerülő A3-as autópálya között hosszan elnyúló szürke folt egy 100 hektáron elterülő vasúti rendező pályaudvar (Ranžirni kolodvor). A közel 1 millió lakosú Zágrábot északról a Medvednica-hegység határolja, amelyből erre a műholdképrészletre már kevés jutott.
A Balaton Magyarország és tágabb földrajzi környezetünk legnagyobb tava. Teljes vízfelülete mintegy 600 négyzetkilométer. Hossza 77 km, szélessége 1,5 km (a Tihanyi-félszigetnél) és 12,7 km (Balatonvilágos–Balatonalmádi) között változik. Vize sekély, átlagosan 3–4 m, de a legnagyobb mélysége sem több 11 m-nél. Nyáron a víz hamar felmelegszik, kiválóan alkalmas fürdőzésre. A Balaton és környéke a fürdőzés, a vízi sportok és a környező táj miatt kedvelt pihenőhely, népszerű turisztikai célpont, különösen a nyári hónapokban.
Az itt bemutatott két műholdkép révén – még ha csak virtuálisan is – magunk is ellátogatunk a Balatonhoz. Ehhez az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel műholdsorozatának két különböző elven működő képviselője, egy radaros Sentinel-1 és egy látható/infravörös hullámhosszakon fényképező Sentinel-2 lesz a segítségünkre. Egyúttal ízelítőt kaphatunk abból, hogy miféle egymást kiegészítő információval szolgálhatnak ezek a földmegfigyelő műholdak.
A Balatonról készült két június közepi műholdkép – balra az optikai, jobbra a radaros – a csúszka mozgatásával összehasonlítható. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Sentinel-1 műholdpáros mindegyik tagjának a fedélzetén egy apertúraszintézis elvén működő radarberendezés működik. Ez az adott terület fölött elrepülve a felszínre bocsátja radarhullámait, majd az onnan visszaszórt jeleket rögzíti. Az így előállítható amplitúdóképen a sima, sík felületek – mint például a Balaton víztükre – feketének tűnnek, mivel a műhold a radarimpulzusokat a függőlegestől némileg eltérő irányban, kicsit oldalra sugározza le. A rádióhullámok így nem a műhold irányába verődnek vissza. Ha viszont olyan felszíndarabot érnek, ahonnan sok a visszaszórt jel, világosabb képet kapunk.
Hamis színezésű Sentinel-1 radaros műholdkép a Balatonról és környékéről, 2018. június 15-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A Balatonról idén június 15-én készült, itt látható Sentinel-1 kép színezéséhez a visszavert radarjelek eltérő polarizációs tulajdonságait használtuk ki. A sárga foltok a beépített területeket, a lakott települések épületeit jelzik. A legfeltűnőbb közülük a Balaton-felvidéken Tapolca, a tó északnyugati csücskénél Keszthely, a déli part közepén pedig az egybeépült Balatonboglár és Balatonlelle. Északon a Bakony domborzata, délen a Dunántúli-dombság jellegzetes északkelet-délnyugati irányú vonulatai kivehetők. A szántóföldek színárnyalata a művelés típusától, a termesztett növényektől és fejlődési állapotuktól függően eltér, ez adja a „foltos” mintázatot a radaros műholdképen. A Balatontól délre láthatók még nagyobb kiterjedésű sötét, sokszögletű foltok. Ezek Fonyód és Balatonlelle mellett halastavak, tehát szintén vízfelületeket jeleznek. Siófoktól délre viszont a Kiliti repülőtér elnyúlt négyszögletes – műholdirányú radar-visszaverődést nem produkáló – területe tűnik ki környezetéből sötét árnyalatával.
A fenti radaros műholdkép egy kinagyított részlete, a feltűnő településekkel és a halastavakkal.
Az optikai Sentinel-2 műholdképen is jellegzetes látványt nyújtanak a mezőgazdasági táblák. A valóságos színeket visszaadó kép a radarképéhez közeli napon, 2018. június 12-én készült, amikor szerencsére majdnem felhőmentes volt az idő. (A radaros módszert nem zavarja a felhőzet, az optikai műholdas távérzékelést annál inkább. Itt csak kisebb fehér felhőpamacsok láthatók.) A bakonyi erdők sötétzöldek, más területek a zöld és a barna különféle árnyalatait mutatják, a növényborítás mértékétől és típusától függően. Színük alapján szintén elkülöníthetők a települések.
Magának a Balatonnak a vize sem egységes árnyalatú. A hol erősebb, hogy gyengébb szelek, vízáramlások, a tavat tápláló befolyó vizek hatása megmutatkozik abban, hogy mennyire sötét vagy világos a vízfelszín. Erős szél, hullámverés idején például jobban felkavarodik az üledék, a Balatonba torkolló patakok, illetve a Zala folyó (a tó délnyugati sarkában) pedig szerves anyagokban gazdagabb, sötétebb vizet szállít a tóba. (A témáról a BalatonScience Facebook-oldalon olvashatnak többet az érdeklődők.)
Valódi színezésű Sentinel-2 optikai műholdkép a Balatonról és környékéről, 2018. június 12-én. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
A legjobb élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat, mint a sütiket, használunk eszközadatok tárolására és/vagy eléréséhez. Az ezekhez való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen az oldalon. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása egyes funkciókat hátrányosan érinthet.
Funkcionális
Always active
A technikai tárolás vagy hozzáférés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért szolgáltatás igénybe vehető legyen, vagy kizárólag egy elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő közlés átvitelének végrehajtása céljából.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztika
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.A kizárólag anonim statisztikai célokra használt technikai tárolás vagy hozzáférés. Idézés, az internetszolgáltató önkéntes együttműködése vagy harmadik féltől származó további adatok nélkül az így tárolt vagy lekért információ önmagában általában nem alkalmas az Ön azonosítására.
Marketing
A technikai tárolás vagy hozzáférés felhasználói profilok létrehozásához szükséges hirdetések küldése céljából, vagy a felhasználó nyomon követéséhez egy weboldalon vagy több weboldalon keresztül, hasonló marketingcélokból.
