A színek persze hamisak, a Petermann-gleccser viszont igazi a Sentinel-2A műhold képén.
A Petermann-gleccser Grönland északnyugati részén található, a sziget egyik legnagyobb gleccsere. Mint más hasonló jégfolyamok, a tengert elérve ez is egy úszó jégnyelvben végződik (északra, a képen balra fent). Ezekből időnként kisebb-nagyobb jéghegyek válnak le. Idén július végén a Sentinel-2 megfigyelései szerint például egy 5,5 km2 területű jéghegyet „borjadzott” a Petermann-gleccserhez kapcsolódó jégnyelv.
A sarki jégtakaró kutatói különös figyelemmel kísérik a jégnyelv közepe táján nemrég felfedezett repedést, amelynek az elhelyezkedése szokatlan. Más, korábbi repedések folyamatosan növekednek. A Petermann-gleccser jegének mozgása a tenger irányába az elmúlt években mérhetően felgyorsult. Ez nem jó hír, a klíma melegedése nyomán a grönlandi szárazföld felől jeget szállító folyamok anyaga végül megolvadva hozzájárul a tengerszint globális emelkedéséhez. A Petermann-gleccser annyi fagyott vizet tárol, hogy abban a szélsőséges esetben, ha mind felolvadna, a becslések szerint a tengerszint mintegy 30 cm-es emelkedését okozná.
A 13 különböző látható és infravörös hullámsávban érzékeny Sentinel-2A itt bemutatott műholdképén úgy keverték a színeket, hogy a valóságban egyaránt fehérnek látszó dolgok jól elkülönüljenek rajta. Így a felhők alapvetően fehérek, némi zöldes árnyalattal, a hó és a jég viszont feltűnő kék színben pompázik. Az erős zöld árnyalatú részeken növényborítás található. A fekete foltok vagy árnyékos területeket, vagy vízfelületeket jeleznek.
A Petermann-gleccsert ábrázoló műholdképet az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatának idei őszi szezonnyitó epizódjában mutatták be.
Kapcsolódó link: