Uncategorized

Puskás Aréna

November 15-én Magyarország és Uruguay labdarúgó-válogatottjai telt ház előtt játszották a nyitómérkőzést Budapesten, az újjáépített Puskás Ferenc Stadionban. (A vendégcsapat 2–1 arányban nyert.) A létesítmény Magyarország legnagyobb, több mint 67 ezer fős befogadóképességű sportlétesítménye. Mint ilyen, természetesen jól látszik a Sentiel-2 földmegfigyelő műholdak képein is. Ezért a stadionavató alkalmával megkerestük az átadást megelőző utolsó, felhőmentes körülmények között, november 11-én készült Sentinel-2 műholdképet, közepén a Puskás Arénával.

Első összehasonlításunkhoz a másik műholdkép majdnem napra pontosan három évvel korábbról, 2016. november 9-éről származik. Ekkor már nem állt a régi, 1953-ban átadott stadion, 2002 előtti eredeti nevén a Népstadion. Az építmény bontását ugyanis 2016 februárjában kezdték meg és már a nyárra végeztek is vele.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016, 2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Mivel az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-2 műholdpárosának első tagja, az A jelű már 2015 júniusában pályára állt, így szerencsére még éppen „elcsíphetjük” a korabeli képein a régi Puskás Ferenc Stadiont. Alább a második képpáron a csúszka elmozdításával összevethetjük a 2015. novemberi állapotot a négy évvel később elkészült új stadionról készült műholdképpel.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2015, 2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Mindegyik itt bemutatott Sentinel-2 kép hamis színezéssel készült, pirossal az élő növényzet tűnik fel. A 2015-ös képen szinte világít a gyepszőnyeg a régi stadion közepén. Szintén zöld – avagy a színezés miatt itt látszólag piros – terület a Városligetnek a képek bal felső részére belógó sarka. A stadiontól déli-délnyugati irányban (a képek bal alsó negyedében) a Keleti pályaudvar területe és vágányai láthatók. A másik oldalon, a stadiontól keletre, a képek jobb oldalán pedig a legfeltűnőbb építmény egy babszemre hasonlító alakjával a Papp László Budapest Sportaréna, amelynek a tetőszerkezetén megcsillan a késő délelőtti napfény a műholdképek készítésének idején.

Végül az alábbi animáción nyomon követhetjük a bontás és az építkezés folyamatát, négy éven át, évente egyszer, mindig késő ősszel (októberben vagy novemberben) készített felhőmentes Sentinel-2 műholdképek segítségével.

A Puskás Stadion átalakulása Sentinel-2 műholdképeken, 2015-től 2019-ig. (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2015–2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

 

Kapcsolódó link: