Az európai Copernicus földmegfigyelési program optikai és infravörös hullámhosszakon érzékeny Sentinel-2B műholdja segítségével a távoli Fidzsi-szigeteki Köztársaságba látogatunk. A teljes felbontásban 10 m-es felszíni részletek megkülönböztetésére alkalmas képen a szigetcsoport legnagyobb tagja, Viti Levu látható. A sziget lakossága közel 600 ezer fős.
A Csendes-óceán déli részén fekvő Fidzsi-szigetek legnagyobb tagja, Viti Levu a Sentinel-2B műhold 2017. szeptember 28-án készült felvételén. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A tengerpartot korallzátonyok szegélyezik. Magát a szigetet vulkáni tevékenység hozta létre, mai formájának kialakításában földrengések is szerepet játszottak. A sziget belseje erdős hegyvidék. A kép jobb oldalán található a legmagasabb csúcs, a Mount Tomanivi (1320 m). A műholdkép színeiből is jól kivehető, hogy a hegyektől keletre a zöld növényzet dominál. Itt hullik a legtöbb csapadék, a magas hegyek hatása miatt azonban a nyugati oldalra ebből kevés jut, ezért itt kopárabb a felszín.
A sziget nevezetessége egy a csápjai és lábai nélkül mérve is akár másfél deciméteresre megnövő, a világon csak itt megtalálható bogárfaj (Xixuthrus heros). Az Új-Zélandtól mintegy 2000 km-re fekvő Fidzsi-szigetek egyébként két nagy és több mint 300 kisebb szigetből áll. Számos, a tengerszint fölé kis magasságba emelkedő sziget van kitéve az óceáni vízszint emelkedése okozta veszélynek. Nem véletlen, hogy a most a németországi Bonnban zajló ENSZ klímakonferencia (Conference of the Parties, COP23) elnöki tisztét is a Fidzsi-szigeteki Köztársaság látja el. Műholdas megfigyelésekkel közvetlenül mérhető a tengerszint változása, de az éghajlat alakulásával kapcsolatos, azt meghatározó számos más paraméter is, a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok koncentrációjától kezdve a sarkvidéki jégsapkák olvadásáig sok minden. A műholdas távérzékelési módszer egyik nagy előnye az egységes, globális lefedettség.
A Viti Levu szigetét ábrázoló műholdkép bemutatása az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelő videósorozatában.
Októberben a tagok munkájának értékelésével lezárult az Európai Bizottság által létrehívott Copernicus Academy hálózatának első éve. A hálózatot 2016 végén azért alapították, hogy az európai országokban elősegítsék a földmegfigyelési program népszerűsítését, eredményeinek terjesztését, hétköznapi hasznosítási lehetőségeinek megismertetését. Az alapító tagok – köztük Magyarországról egyedüliként a Geo-Sentinel Kft. – vállalták, hogy a Copernicus program helyi „nagykövetei” lesznek. Ennek keretében rendszeresen számos írást, publikációt jelentettünk meg – akár itt a Sentinel blogon, az Űrvilág asztronautikai hírportálon vagy nyomtatott folyóiratokban. Megszólaltunk rádió- és tévéműsorokban, és segítettünk az Európai Bizottság nemzeti nyelven készülő információs anyagainak szakmai ellenőrzésében.
Az Európai Bizottság belső piaccal, iparral, a vállalkozói léttel és a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos uniós szakpolitikáért felelős igazgatósága (DG GROW) megelégedéssel nyugtázta a Copernicus Academy első éves működését, és a beszámolónk értékelése nyomán a hálózatban a mi tagságunkat is újabb egy évre, 2018 októberéig meghosszabbította. A Copernicus Academy hálózata nyitott, örömmel várják az új belépőket is. A jelentkezés beküldésének határideje 2017. december 1. (péntek). További információ és űrlapok a Copernicus Academy és Copernicus Relays hálózatok leendő új tagjaihoz szóló felhívásban találhatók.
Hatodik alkalommal rendezték meg 2017-ben az Európai Űrügynökség (ESA) olaszországi Frascati melletti létesítményében (European Space Research Institute, ESRIN) az App Camp versenyt. Az okostelefonos alkalmazások fejlesztését támogató verseny célja a műholdas adatok minél több újszerű, széles közönség számára is érdekes felhasználási területének kiaknázása. Ahogy az európai Copernicus program keretében egyre több, különféle érzékelőkkel felszerelt Sentinel műhold kezdi meg szolgáltatásait, úgy válik a hasznos alkalmazások kifejlesztése egyre jobb üzleti lehetőséggé, s egyben kihívássá.
Az ESA földmegfigyelési tevékenységének központjaként ismert ESRIN-ben szeptember közepén egy héten át dolgoztak együtt hat projekt résztvevői, hogy a terméküket végül bemutassák a zsűrinek. A záró eseményen röviden felszólalt Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója is, aki kiemelte az űrtevékenység társadalmi hasznosításának fontosságát.
A Bristoli Egyetem csapata a győztes AiR alkalmazással elnyerte a 2500 eurós fődíjat. (Kép: ESA)
Tizennégy országból összesen 24 fejlesztő vett részt az App Camp munkájában. A verseny első díjasa az AiR nevű alkalmazás lett. Ez a légi utasok kedvében járva, interaktív módon szemlélteti, hogy éppen merre járnak. Sentinel műholdképek alapján információval szolgál a repülő útvonalán fekvő nevezetes helyekről, városokról, látnivalókról. Az sem baj, ha felhős az ég, és ki sem kell nézni a gép ablakán, így is mindent megtudhatnak az alattuk levő vidékről.
A további alkalmazások közül a Puddle a levegő aeroszol-koncentrációjának műholdas és földi mérési adatait használja és a heves viharokat jelzi előre egy felhasználóbarát térképen. A RideGreen hegyi kerékpárosoknak készült, a Sentienl-2 adatokból származtatott növényborítottsági információt és a Sentinel-5P levegőszennyezettség-méréseit, valamint helyi meteorológiai adatokat alkalmaz az útvonalak jellemzésére. A Track Champ is a testmozgást végzőket segíti, a legmegfelelőbb városi helyszín és időpont kiválasztásával. A CARDpernicus egy oktató kártyajáték, amely a kezdőket játékos formában vezeti be a földmegfigyelés rejtelmeibe. Végül a Spottitt nevű alkalmazás lehetőséget ad egyes vállalkozások projektjeinek, kijelölt területeknek a figyelésére, és figyelmezteti a felhasználót, ha az erdőirtás mértéke a távoli helyszínen elérne egy beállított küszöbértéket.
Nem erre tervezték, de a Copernicus program radaros műholdjai alkalmasak a hurrikánok által felkorbácsolt tenger hullámzásának a megfigyelésére is.
Az Atlanti-óceán medencéjében az idei hurrikánszezon különösen aktívnak bizonyult. A híradások tele voltak az erőteljes trópusi viharok által okozott károkról szóló beszámolókkal. A szél sebessége alapján egymás után nem kevesebb mint 10 trópusi vihar érte el a hurrikán minősítést, amire nem volt példa az elmúlt évszázadban sem.
A hurrikánok felhőzetének tetejét távérzékelő műholdakkal megfigyelni nem újdonság. Valójában a műholdas mérések nagy segítséget nyújtanak a hurrikánok fejlődésének, haladási irányának követésében és előrejelzésében. A radaros mérési módszerrel azonban keresztül lehet „látni” a magasra tornyosuló, vastag felhőzeten, egészen a hurrikán alatt húzódó tenger felszínéig. (A radar felhőzeten áthatoló képessége hasznos akkor is, ha a hurrikán elvonulása utáni áradások kiterjedését kell vizsgálni, amire az augusztus végi Harvey esetében láthattunk példát.)
Mivel a hurrikánokkal kapcsolatos pontos előrejelzések az emberéletek és az anyagi javak védelmében igen fontosak, a Német Űrügynökség (Deutsches Zentrum für Luft- und Raumfahrt, DLR) kutatói megvizsgálták, hogyan lehetne az európai Sentinel-1 radaros műholdak méréseit is bevonni a feladat megoldásába. A Sentinel-1 műholdpáros adatainak eredeti alkalmazási területei a tengeri jég és az olajszennyeződések monitorozásától az árvizek elöntési területeinek meghatározásán keresztül egészen a felszín-deformációk interferometrikus vizsgálatáig terjednek.
A Sentinel-1 méréseket alapul vevő módszert először az Irma hurrikán esetében használták, amely szeptember elején (9-én és 10-én) Kubát és Floridát érintve jutott szárazföld fölé. A tengeri hullámok magassága elérte a 10 m-t, az értékeket a színskála mutatja. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / DLR)
Mint az eredmények bizonyítják, a Sentinel-1 adatokból információt lehet kapni a tengerfelszínen a szél sebességéről és a hullámok magasságáról. Ezt fel lehet használni egy hurrikán pusztító erejének megbecsléséhez, az útvonala és a szárazföldet érése helyének és idejének előrejelzéséhez, a tengeri hajók személyzetének figyelmeztetéséhez.
A Sentinel-1 több különböző mérési módban üzemel, az óceán hullámzásának megfigyeléshez a 250 km széles sávokat letapogató, 5 m × 20 m-es felszíni felbontású üzemmód a legkedvezőbb. A műholdas mérésekből származtatott adatok különösen fontosak ebben az extrém időjárási helyzetben, mivel a helyszíni (például bójás) mérések ilyenkor nem használhatók, a műholddal elérhető lefedettségi terület pedig eléggé kiterjedt. Az új alkalmazás egyúttal példa arra, hogy ha létrehoznak egy jól működő, szolgálatszerűen, jó minőségű adatokat produkáló műholdrendszert, amelynek a mérései ráadásul gyorsan és szabadon hozzáférhetők – ez mind ráillik a Sentinel-1-re –, akkor előbb-utóbb az eredetileg tervezettnél többféle hasznosítási terület is felbukkan.
A napokban sikeresen pályára állt a Copernicus program műholdcsaládjának legújabb, hatodik tagja, a Sentinel-5P.
A Sentinel-5P egy 820 kg starttömegű műhold, működési élettartama legalább 7 év lesz. Nagy-Britanniában, az Airbus Defence and Space cégnél épült. Fő műszere a holland vezetéssel készült Tropomi, amivel a légkörben nyomokban előforduló gázok, például a nitrogén-dioxid (NO2), ózon (O3), formaldehid (HCHO), kén-dioxid (SO2), metán (CH4), szén-monoxid (CO), valamint az aeroszolok koncentrációját tudják majd mérni. Ezen a képen a hordozórakétára való ráhelyezés előtt látható a pleszecki szerelőcsarnokban. (Kép: ESA / Stephane Corvaja)
A start egy orosz Rokot hordozórakétával történt Pleszeckből, október 13-án, magyar idő szerint 11:27-kor. A műhold 824 km magasan húzódó poláris napszinkron körpályán működik majd, kötelékben repülve az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Ügynökség (National Oceanic and Atmospheric Administration, NOAA) által üzemeltetett Suomi-NPP földmegfigyelő holddal. Az új európai műhold berendezései most szisztematikus ellenőrzésen mennek át, fő műszerét, a Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) multispektrális képalkotó spektrométert gondosan kalibrálják. Ez az előfeltétele a rendszeres, szolgálatszerű mérések elindításának, amire várhatóan fél év múlva kerül sor.
Fantáziaképen a Sentinel-5P a Föld körül, kinyitott napelemtáblákkal. (Kép: ESA / ATG medialab)
A Sentinel-5P a Copernicus első levegőminőség-monitorozó műholdja lesz. Nevében a P betű jelentése precursor, vagyis előfutár, utalva arra, hogy később a Sentinel műholdak 5-ös számú sorozatában később nagyobb, végleges felszereltségű űreszközök következnek. Ezeket azonban csak a 2020-as évek elején kezdik majd pályára állítani, a levegőre vonatkozó adatokra azonban már most is nagy szükség van. A jövőben mind az EUMETSAT meteorológiai holdjainak fedélzetén geostacionárius pályára szánt Sentinel-4, mind az alacsony poláris pályás Sentinel-5 küldetések a Copernicus Légkörfigyelő Szolgáltatása (Copernicus Atmosphere Monitoring Service, CAMS) és a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatása (Copernicus Climate Change Service, C3S) számára nyújtanak operatív levegőminőségi adatokat.
A Sentinel-5P lefedettségi sávjának szélessége a valóságban 2600 km lesz. Ezt azt jelenti, hogy naponta egyszer a Föld minden területe fölött végezhet méréseket. Felszíni felbontása 7 km × 3,5 km. (Fantáziakép: ESA / ATG medialab)
A Földön az emberi tevékenység (ipar, mezőgazdaság, közlekedés, bányászat, stb.) alapvetően befolyásolja természeti környezetünket, a légkört is. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) becslése szerint csak kontinensünkön mintegy félmillió ember hal meg évente a légszennyezettségre visszavezethető okok miatt. Az első lépés a probléma kezelésére annak pontos ismerete. Ez a Copernicus feladata. A Sentinel-5P – és majdan a program további műholdjainak mérési adatai – hatással lesznek a gazdasági és környezetvédelmi politikára, az európai polgárok egészségére és biztonságára. De a közlekedés biztonsága is javulhat, például a vulkánkitörések nyomán a levegőbe kerülő por és hamu megfigyelése révén. Természetesen a Sentinel-5P adatai is globális lefedettségűek, szabadon és ingyenesen hozzáférhetők lesznek, így a világ más tájain is alkalmazni tudják azokat.
Infografika a Sentinel-5P méréseiről és a műhold által megfigyelt légköri összetevők hatásáról, keletkezéséről. (Kép: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
Október 4-én volt 60 éve, hogy megkezdődött az űrkorszak: Bajkonurból pályára állították az első mesterséges holdat, a szovjet Szputnyik-1-et. A jeles évforduló jó alkalmat kínált az idén 148. évfolyamában járó Természet Világa folyóiratnak, hogy az űrkutatás eredményeivel és különösen a hazai űrtevékenységgel foglalkozó cikkeket közöljön.
A témakínálatból természetesen nem maradhatott ki Európa műholdas földmegfigyelési programja, a Copernicus sem. A Copernicus, Sentinel és Magyarország című cikkben nagy vonalakban ismertetjük a program céljait, a Copernicus űrszegmensét alkotó Sentinel műholdakat, valamint – a négy oldalra korlátozott terjedelem miatt szükségképpen röviden – kitérünk a program néhány hazai vonatkozására is, bemutatva műholdképeket és Budapest környékének műholdradar-interferometriás mozgásvizsgálatát. Olvasóink a cikkben említett témák túlnyomó részével korábban a blogbejegyzéseinkben is találkozhattak már.
Az immár egy éve működő Copernicus Academy hálózat alapító – és eddig egyetlen magyarországi – tagjaként kiemelt feladatunknak érezzük, hogy minél szélesebb körben tegyük ismertté a Copernicus programot, amely napjainkban szinte forradalmasítja a műholdas földmegfigyelési adatok alkalmazását. A Szputnyik-évforduló elgondolkodásra is késztet: mennyit változott az űrtevékenység szerepe a társadalomban, mennyit fejlődött a technológia? A kezdetleges, bip-bip rádiójeleket sugárzó, a hidegháború szülte első műholdtól mindössze hat évtized alatt eljutottunk a Föld körüli pályákon komplex méréseket végző, jó minőségben és szolgálatszerűen adatokat gyűjtő, az egész emberiséget szolgáló fejlett távérzékelő holdakig, mint amilyenek a Sentinelek is.
A Természet Világa 2017. októberi (148. évfolyam 10.) számának évfordulós űrmelléklete a Magyar Asztronautikai Társaság támogatásával és szakmai koordinálásával készült el, és a hónap első napjaitól már kapható az újságárusoknál.
A Szahara sivatagától a trópusi esőerdőig mindenféle felszínborítási típus megtalálható a kontinensen. Az Európai Űrügynökség (ESA) éghajlat-változási kezdeményezése (Climate Change Initiative, CCI) keretében dolgozó, a felszínborítást vizsgáló kutatócsoport (Land Cover project) elkészítette Afrika első nagyfelbontású térképét, amelyhez a Copernicus program Sentinel-2A műholdjának egy évnyi megfigyeléseit használták fel.
Afrika felszínborítási típusainak osztályozása a Sentinel-2A műholddal gyűjtött adatok alapján. A 20 m-es felbontású térképhez 2015 decembere és 2016 decembere között készített mintegy 180 ezer felvételt használtak fel. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2015-2016/ Land Cover CCI, ESA)
A térképen néhány alapvető felszínborítási típust ábrázoltak, különböző színekkel. Zölddel jelölték az erdős területeket, barnával a bozótos-cserjés vidékeket. Narancssárga a füves, citromsárga a szántóföldi művelés alatt álló terület. Türkiz a vízi növényekkel borított, rendszeresen elöntött terület, rózsaszín a gyér növényzettel (zuzmóval, mohával) jellemezhető vidék. A beépített területek pirosak, a kopár felszínek (mint például a Szahara vagy a Namib-sivatag) sárgásfehérek, a kevés állandóan hóval vagy jéggel borított felszín fehér. Végül a nyílt vízfelületeket kék színnel ábrázolták.
A felszínborításról műholdas távérzékeléssel gyűjtött, egységes minőségű és nagy területre kiterjedő információ fontos a természeti erőforrások védelme, a biodiverzitás fenntartása, a változások követése, a klímaváltozás hatásainak felmérése szempontjából is. Mivel a teljes méretű és felbontású térkép nagysága közel 6 gigabájt, a tanulmányozásának megkönnyítésére egy webes felületet hoztak létre. Ott a felhasználóknak lehetőségük van a térképpel kapcsolatos észrevételeik közlésére is.
A teljes afrikai kontinensről készült felszínborítási térkép jól példázza a multispektrális távérzékelő Sentinel-2 műholdakkal elérhető eredményeket. Azóta a Sentinel-2A-hoz már csatlakozott azonos felszereltségű társa, a Sentinel-2B is. Mivel a Copernicus program folytatásával kapcsolatban az Európai Bizottság hosszú távon elkötelezett, hasonló térképek ismételt előállítása révén a jövőben jól nyomon követhetők lesznek a felszínborítási változások Afrikában is.
Az elmúlt hónapban a szó szoros értelmében is „színes” hírekkel szolgáltunk a Sentinel blog olvasóinak. Bemutattuk a grönlandi Petermann-gleccsert egy hamis színezésű, a kék és zöld dominálta Sentinel-2A műholdképen. Ugyancsak a Copernicus program optikai és infravörös földmegfigyelő holdjától származó, ezúttal valós színeket visszaadó képeken követhettük, hogy az Irma hurrikán pusztítása nyomán miképpen változott a domináns zöldről barnára a karib-tengeri Brit Virgin-szigetek két tagjának színe.
Most egy másik grönlandi jégfolyam, a Nordenskiold-gleccser vidékére látogatunk egy olyan Sentinel-2A műholdkép segítségével, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) mutatott be szokásos heti földmegfigyelési videósorozatában.
Grönland a maga több mint 2 millió km2-es területével a Föld legnagyobb szigete. Az Antarktiszé után Grönland jégtakarója a második legnagyobb kiterjedésű. Ezek a jégtakarók azonban változnak, mostanában pedig a klíma felmelegedése következtében egyre gyorsuló ütemben. A jégvesztést műholdas távérzékelési módszerekkel követve kimutatták, hogy Grönlandon a 2011 és 2014 közötti időszakban mintegy 1 billió tonnával csökkent a jég mennyisége, ami globális tengerszint-emelkedésbe átszámítva évente 0,75 mm-nek felel meg. A tengerbe jutó édesvíz megváltoztatja a só koncentrációját is, ami kihatással van az óceáni áramlásokra, s így végső soron magára a földi klímára.
A Nordenskiold-gleccser a Sentinel-2A hamis színezésű műholdképén. A felhasznált felvételek 2017. augusztus 8-án készületek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)
A Grönlandon teljesen átlagosnak számító Nordenskiold-gleccser a sziget nyugati partvidékén található. A képen jobbra látható, fehér színnel. A 13 különböző hullámhosszon érzékeny Sentinel-2A felvételeit úgy kombinálták, hogy a vegetáció piros színben jelenjen meg. A növényzetet elsősorban fűfélék és alacsony cserjék alkotják itt. A kép másik uralkodó színe a kék, ami a vízre utal. A világosabb, néhol szinte a fehérhez közelítő árnyalatú, örvénylő mintázatot mutató alakzatok finom üledék keveredését mutatják a vízzel. Ez az ún. gleccsertej. Igen finom szemcséket tartalmaz, amelyeket a jégfolyam eróziója koptatott le a kőzetről, miközben a gleccser anyaga a szárazföld belsejéből a tenger irányába csúszott.
A nemrég elvonult hurrikánok példátlan károkat okoztak és drámaian megváltoztatták a Karib-tenger egyes szigeteit. A társaságunk, amint szeptember elején elvonult az Irma hurrikán és kitisztult az ég, az európai Copernicus program Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdjaival összehasonlítást végzett a térségről. Az alábbiakban két műholdészlelést mutatunk be. Az első felvétel még a Irma megérkezése (szeptember 6.) előtt, szeptember 2-án, a második a hurrikán elvonulása után, 12-én készült.
Virgin Gorda, a Brit Virgin-szigetek egyik tagja a Sentinel-2A műhold szeptember 2-án (balra) és 12-én (jobbra) készített felvételeiből előállított valódi színes műholdképeken. A változások a csúszka mozgatásával jól érzékelhetők. (Első és második kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel Kft.)
A műholdas észlelések összevetése igen markánsan szemlélteti, ahogy a dús trópusi növényzet zöldjét szinte teljes mértékben felváltotta a barna szín. Ennek okai többek között, hogy a hurrikánnal érkező orkánerejű szél a trópusi vegetációt szinte teljesen elpusztította, másrészt a megmaradt levélzetet a viharral járó sós tengervízi elöntés kiszárította felfedvén a barnás színű talajt.
Az Anegada szigetről készített műholdfelvételek összehasonlítása alapján pedig jól áttekinthető az Irma hurrikán által okozott partmenti erózió, a sekély vízben a korallzátonyokon végzett pusztítás mértéke.
Anegada, a Brit Virgin-szigetek csoportjának legészakibb szigete, a szigetcsoport második legnagyobb területű tagja a Sentinel-2A műhold szeptember 2-án (balra) és 12-én (jobbra) készített felvételeiből előállított valódi színes műholdképeken. (Első és második kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / Geo-Sentinel Kft.)
A hurrikán pusztításának mértékét, a tájnak a zöldből barnába való átváltozását érzékelteti az alábbi kép és egy rövid videó, amelyet a Brit Virgin-szigeteknél, helikopteren repülve készítettek és a Daily Mail honlapján tettek közzé.
A távérzékelési vállalkozásokat tömörítő európai nonprofit szervezet (European Association of Remote Sensing Companies, EARSC) nemrég publikálta az ágazat helyzetéről szóló, kétévente esedékes jelentését. Az átfogó, az ipari szereplők megkérdezésén alapuló felmérést 2017 első negyedévében végezték, így az adatok a tavalyi, 2016-os gazdasági évre vonatkoznak. Az EARSC most harmadszor végzett ilyen felmérést, az előző kettő a 2012-es és 2014-es évet vizsgálta. Mostanra tehát az eredményekből már bizonyos folyamatok, trendek is vizsgálhatók.
(A jelentés címlapképe: Airbus Defence and Space / EARSC)
Most a jelentés néhány érdekes megállapítását ismertetjük, de annak minden részletére természetesen nem tudunk kitérni. Az érdeklődők számára a főbb adatokat összefoglaló, 16 oldalas angol nyelvű dokumentum pdf formátumban hozzáférhető az EARSC honlapján.
A felméréshez az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Norvégiában, Svájcban, Kanadában (mint az Európai Űrügynökség tagországaiban), továbbá Albániában, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában székhellyel rendelkező vállalkozásokat kerestek meg, szám szerint 726-ot. A válaszadók aránya 28%-os volt. (A jelentés összefoglalójában szereplő grafikon tanúsága szerint a Magyarországon megkeresett 8 földmegfigyeléssel foglalkozó szervezet közül senkitől nem érkezett válasz.)
Habár az aktív földmegfigyelési vállalkozások számát lehetetlen pontosan megállapítani, az EARSC becslése szerint Európában a számuk 460 körülire tehető. Összeszámlálásukhoz például szakmai konferenciák résztvevőinek munkahelyeit, sajtóinformációkat használnak, majd igyekeznek más forrásokból is ellenőrizni tényleges tevékenységüket, mielőtt felkerülnének a listára. A lista folyamatosan nő, de nem csak azért, mert egyre népszerűbbé válik a szakterület: felkerülni a listára könnyebb, mint lekerülni onnan. 2016 végén az EARSC nyilvántartásában 678 európai és 48 kanadai szervezet szerepelt, de ezek közül nem feltétlenül mindegyik aktív már. A vállalkozások tönkremehetnek, beszüntethetik tevékenységüket vagy összeolvadhatnak.
Ami piaci szereplőket illeti, az európai földmegfigyelési szektor igencsak szétaprózott. A cégek kétharmada mikrovállalkozás, vagyis 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Érdekes módon 2012 és 2014 óta a mikro-, kis- (50-nél kevesebb alkalmazott) és közepes (250-nél kevesebb alkalmazott) vállalkozások részaránya nagyjából állandó, 95% körüli maradt. Ezen belül viszont a mikrovállalkozások részaránya növekvő tendenciát mutat. Ez minden bizonnyal azzal hozható összefüggésbe, hogy a Copernicus program beindulásával megnövekedett az induló (start-up) vállalkozások száma. (Ennek a trendnek a behatóbb vizsgálatára az EARSC külön célzott felmérést tervez.) Bár a fenti besorolás az alkalmazottak létszámát veszi csak figyelembe, az árbevételek is elég jól korrelálnak ezzel. A szervezetek 80%-a magántulajdonú, részarányuk némileg növekedett a 2014-es 72%-ról. Ez az adat is összhangban van azzal, hogy a szektorra jellemzőek az alapító(k) tulajdonában levő induló vállalkozások. A földmegfigyelési cégek mindössze 5%-a esetében kizárólagos vagy többségi tulajdonos az állam vagy valamilyen közintézmény.
A felmérés során beérkezett válaszok alapján az európai és kanadai földmegfigyelési szektor több mint 7800 magasan képzett alkalmazottat foglalkoztat, összes éves árbevétele eléri az 1,247 milliárd eurót.
A jelentésben egyéb érdekességek mellett szó esik a bevételek növekedési trendjeiről, azok tematikus (alkalmazási típustól függő) megoszlásáról. A legtöbb bevételt a földmegfigyelési vállalkozásoknak a térképezéssel, földhasználattal, biztonsággal és mezőgazdasággal kapcsolatos munkák hozzák. A jövőre vonatkozó várakozások szerint folytatódik a szektornak az elmúlt évtizedben tapasztalt 10% körüli éves növekedése. A megkérdezettek a foglalkoztatás és az árbevétel növekedését várják, de érdekes módon kicsit kevésbé optimisták a bevételnövekedési várakozásokat illetően, mint 2014-ben. Külön fejezet foglalkozik a jelentésben Copernicus program már látható hatásaival is.
A legjobb élmény biztosítása érdekében olyan technológiákat, mint a sütiket, használunk eszközadatok tárolására és/vagy eléréséhez. Az ezekhez való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen az oldalon. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása egyes funkciókat hátrányosan érinthet.
Funkcionális
Always active
A technikai tárolás vagy hozzáférés feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az előfizető vagy felhasználó által kifejezetten kért szolgáltatás igénybe vehető legyen, vagy kizárólag egy elektronikus hírközlő hálózaton keresztül történő közlés átvitelének végrehajtása céljából.
Preferences
The technical storage or access is necessary for the legitimate purpose of storing preferences that are not requested by the subscriber or user.
Statisztika
The technical storage or access that is used exclusively for statistical purposes.A kizárólag anonim statisztikai célokra használt technikai tárolás vagy hozzáférés. Idézés, az internetszolgáltató önkéntes együttműködése vagy harmadik féltől származó további adatok nélkül az így tárolt vagy lekért információ önmagában általában nem alkalmas az Ön azonosítására.
Marketing
A technikai tárolás vagy hozzáférés felhasználói profilok létrehozásához szükséges hirdetések küldése céljából, vagy a felhasználó nyomon követéséhez egy weboldalon vagy több weboldalon keresztül, hasonló marketingcélokból.
