Nemrég a sajtó képviselői is megismerkedhettek a megépült Sentinel-5P műholddal, amely most elindul Oroszországba, hogy szeptemberben onnan álljon pályára.
Az európai Copernicus földmegfigyelő program műholdjai a Sentinelek. A név mögött álló sorszám a műholdtípus feladatára utal. Az 1-es számú sorozat tagjai például radaros, a 2-eséi optikai és infravörös sávú megfigyeléseket végeznek. Az összetett feladattal rendelkező Sentinel-3 holdak főleg az óceánokat, de a szárazföldeket is vizsgálják, a felszín hőmérsékletét, színét, valamint a tengerszint magasságát mérik. Az említett sorozatokból már egy (Sentinel-3A) vagy két (Sentinel-1A és -1B, valamint Sentinel-2A és -2B) példány repül. A sorozatszámok mögött álló betűjelek (A, B, később majd a továbbiak) pedig a fő szabály szerint a felbocsátás sorrendjét jelzik.
A Copernicus program hatodik dedikált műholdja, a Sentinel-5P várhatóan szeptember végén startol az észak-oroszországi Pleszeckből, egy Rokot hordozórakétával. Nevében a P betű kivételesen más jelentéssel bír, a Precursor (előfutár) szó rövidítése. Vagyis még nem az „igazi” Sentinel-5 sorozatba tartozik, csak az első ilyen űreszköz elkészültéig terjedő időszakot hidalják át vele. A Copernicus műholdjai közül elsőként kifejezetten a levegő összetételének mérésére tervezték.
A műhold holland vezetéssel fejlesztett Tropomi nevű műszerével a légkörben nyomokban előforduló gázok, például a nitrogén-dioxid, ózon, formaldehid, kén-dioxid, metán, szén-monoxid, valamint az aeroszolok koncentrációját tudják majd mérni. Ezek mind lényeges szerepet játszanak az általunk belélegzett levegő minőségének alakításában. Monitorozásuk nem csak egészségügyi szempontból fontos, de a klímakutatók számára is hasznos információval szolgál. A Sentinel-5P 2600 km széles sávokban pásztázva naponta egyszer az egész Földet fel tudja mérni. Az adatokat a Copernicus program légkör-monitorozó szolgáltatása használja majd, amely levegőminőségi előrejelzéseket ad és segíti a döntéshozókat, ha intézkedésekre volna szükség a szennyezés csökkentésére. Azonosíthatók a légszennyezettségi szempontból kockázatos helyek és időszakok. Az adatok alapján előrejelzés adható a káros ibolyántúli napsugárzás erősségével és a légi közlekedést veszélyeztető vulkáni eredetű hamu menyiségével kapcsolatban is.
A Sentinel-5 küldetések néhány év múlva, várhatóan 2021-től indulnak, az alacsony pályás, második generációs MetOp meteorológiai műholdak fedélzetén. Addig is az önálló Sentinel-5P szolgáltatja majd a levegőminőség űrből való monitorozásához elengedhetetlen adatokat.
Érdekesség, hogy az eseményre Nagy-Britanniában került sor, és ebből az alkalomból az Európai Unióból való kilépési tárgyalásokat folytató ország illetékesei kifejtették, hogy a britek az uniós Copernicus programból a brexit ellenére nem szeretnének kilépni. A részvétel folytatása mindenesetre az EU és Nagy-Britannia közötti tárgyalások napirendjére kell kerüljön. (A britek EU-s kilépése természetesen nincs hatással ESA tagságukra, amit a továbbiakban is fenn szeretnének tartani, viszont a helyzet bonyolódik az olyan közös EU–ESA programokban, mint amilyen a Copernicus is.)
Kapcsolódó linkek: