Nem meglepő, hogy a klímaváltozás a tengerek partján is kifejti hatását. A homokos partok jelentős hányada erodálódik a gyakoribbá váló viharok, áradások, a vízszint általános emelkedése következtében. A partvidéki területek az elmúlt évtizedekben intenzív városiasodásnak és népességnövekedésnek is ki voltak téve. Az Európai Unió kb. 68 ezer km hosszú tengerparttal rendelkezik, ez bő háromszor akkora, […]
Azt a vidéket, amely 2019-ben és 2020-ban a kiterjedt erdőtüzei miatt került világszerte a figyelem középpontjába, idén márciusban heves esőzés és a nyomában érkező árvíz sújtotta. A tározók megteltek, a folyók kiöntöttek, több ezer embert kellett kitelepíteni. Az alábbi kép Ausztrália délkeleti részén Új-Dél-Wales állam egy részletét, a Csendes-óceán partvidékét mutatja. Alapja két műholdradaros amplitúdókép, […]
A Geo-Sentinel 2020-ban kifejlesztett egy országos műholdradaros mozgásmonitorozási rendszert, elkészítette Magyarország első nagyfelbontású felszínmozgástérképét és összeállított egy kisatlaszt, amely a technika alapjai mellett részletesebben is bemutatja az egyedülálló stabilitás- és mozgásvizsgálati adatbázis néhány alkalmazási lehetőségét. Az Európai Unió Copernicus programja és az Európai Űrügynökség Sentinel–1 műholdpárosa 2014 októbere óta végzett apertúraszintézises radarészleléseinek feldolgozásával egyedülálló, eddig […]
Eddig a Copernicus program apertúraszintézis elvén működő radarral (Synthetic Aperture Radar, SAR) felszerelt Sentinel-1 műholdjaival kapcsolatban, ha az interferométeres módszer (InSAR) került szóba, akkor a felszínváltozások feltérképezése jutott a leginkább eszünkbe (például nemrég a horvátországi földrengés következményeinek kimutatásakor). Esetleg a több időpontban végzett méréseknek az állandó szórópontok módszerével történt elemzése, ami alkalmat ad a nagy […]
Közel a törés – írtuk majdnem két évvel ezelőtt az antarktiszi Brunt-selfjégről. Egy nagy kiterjedésű, London és külvárosai területével összemérhető jégdarabról gondolták akkor, hogy hamarosan önállósodik és a Weddell-tengerben jéghegyként folyatja pályafutását. A self széle azonban azóta is a helyén van, de újabb nagy repedés jelent meg mellette, így most már valóban „bármikor” leszakadhat valami. […]
A valóságban ennél összetettebb a helyzet, hiszen az optikai tartományban érzékeny műholdak elől nagyon sok esetben takarják el felhők a felszínt, megnehezítve így a növényzet állapotáról való adatgyűjtést hagyományos távérzékeléses módszerrel. Európa nagy részén a nappali égboltot az idő akár 70%-ában uralhatják a felhők, vagyis nem ritkán hetekbe telhet, míg egy adott területről sikerül használható […]
Hazánkban nemrég elkészítettük az ország első átfogó felszínmozgási adatbázisát, a Copernicus program Sentinel-1 műholdjaitól származó apertúraszintézises radarmérések interferometrikus feldolgozásával. Ugyanezt a munkát Németországban is elvégezték. Az eredmény egy precíz felszínmozgástérkép, amely most először teljes képet ad többek között a felszín alatti víz kitermelése, a bányászat, a gyors urbanizáció felszínt befolyásoló hatásairól. A felszínmozgások adott esetben […]
A 2020. december 29-én történt, 6,4-es magnitúdójú horvátországi földrengést követően a felszíni deformációkat Copernicus Sentinel-1 apertúraszintézises műholdradar-adatok feldolgozásával feltérképeztük. Az eredményekről szóló rövid, gyors beszámolónk után kapott több kérdésnek és kérésnek megfelelően az alábbiakban további magyarázatokat adunk és részletekről számolunk be. A Sentinel-1A műholdradaros adatok interferometrikus feldolgozásából készített interferogram és a deformációs térkép a csúszka […]
Idén júniusban mi is beszámoltunk egy Norvégia északi részén történt földcsuszamlásról, amikor egy néhány száz méter széles partszakasz a rajta levő építményekkel a tengerbe csúszott. Akkor szerencsére áldozatok és sérültek nem voltak, a katasztrófában jórészt hétvégi házak voltak érintettek. Nem úgy december 30-án a hajnali órákban (4 óra körül), amikor az ország délkeleti részén, a […]
Friss! A földrengés okozta elmozdulásokról további magyarázatokat és részleteket olvashatnak január 5-i újabb blogbejegyzésünkben. December 29-én, ebédidőben pattant ki Magyarország déli határaitól nem messze a Richter-skála szerinti a 6,4-es erősségű földrengés, amelynek hatását hazánkban is érezni lehetett. A földrengés epicentruma a horvát fővárostól, Zágrábtól mintegy 50 km-re délkeletre volt. Már az előző napon, illetve azóta […]