szárazság

  • Pojang-tó: egyszer tele, máskor szinte üres

    Néhány évvel ezelőtt, 2016 őszén azt olvashattuk, hogy Kína (egykor volt) legnagyobb édesvízi tava jórészt kiszáradt. A Pojang-tó (Poyang) fénykorában több mint 3200 km2-es vízfelülettel rendelkezett – sőt az időszámításunk szerinti 7-9. században, a Tang-dinasztia, a kínai civilizáció egyik aranykora idején 6000 km2-es lehetett. A víz mennyisége a száraz és az esős évszakok váltakozása nyomán […]

  • 105,8 fok

    Június 20-ától ez a legnagyobb hőmérsékleti különbség, amelyet a Föld egy helyén mértek a valaha volt leghidegebb és legmelegebb napon (természetesen mióta megbízható meteorológiai adatokat jegyeznek fel). A helyszín pedig Verhojanszk, egy szibériai (jakutföldi) település. A Jana folyó mentén fekvő városka a kemény teleiről nevezetes, hiszen itt mérték az északi félteke legalacsonyabb hőmérsékletét: –67,8 Celsius-fokot. […]

  • Morotva eltűnőben

    A közelmúltban közölt helyszíni riportot a Válasz Online az Észak-Alföldről. A téma a klíma változásával kapcsolatban a területen egyre inkább tapasztalható szárazság. A változások egyik jele, hogy a korábban álladónak számító víztestek közül egyiknek-másiknak a medrében mostanra a víz helyett jobbára növényzetet találunk. Így elképzelhető, hogy lassan meg kell barátkoznunk az időszakos víztest fogalmával, amely […]

  • Szántók, sivatag és bűzös mocsár – egy műholdképen

    Az alábbi hamis színezésű – a növényzetet a közeli infravörös hullámhosszon készült felvétel segítségével pirossal kiemelő – Sentinel-2 műholdkép Ukrajna déli részéről készült, még tavaly nyáron, egészen pontosan 2019. június 26-án. Az ország éghajlatának és termékeny földjeinek köszönhetően a gazdaság jelentős ágazata a szántóföldi növénytermesztés. Ukrajnában az őszi búza, a tavaszi árpa és a kukorica […]

  • Leégett nádas Konyárnál

    Ahogy tavaly év elején, úgy idén is megtette a hatását a hosszan tartó csapadékmentes időjárás. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága közlése szerint április 5-én délelőtt kigyulladt Hajdú-Bihar megyében a Hosszúpályi és Konyár határában fekvő Kis-Fehér-tó nevű mocsár nádasa. A tűz – amelyet a tűzoltók sem tudtak megfékezni, csak a a továbbterjedését megakadályozni – 60 hektárnyi […]

  • Talajnedvesség és Copernicus

    A talaj nedvességtartalma az egyik igen fontos, a klímát jellemző változó. Emellett alapvető hatással van a mezőgazdasági termelésre, segítségével követhetők az aszályos vagy akár belvizes időszakok, de következtetni lehet belőle az erdő- és bozóttüzek kialakulásának veszélyére is. A 2019-es és 2020-as év fordulóján például a hatalmas ausztráliai bozóttüzek kialakulásában a forróság mellett nagy szerepe volt […]

  • Sentinel-1 és a szárazság

    Egy svájci cég, a Cropix azon dolgozik, hogy pontosítsa a radarműholdas adatok alapján meghatározott vegetációs index (Enhanced SAR Vegetation Index, ESVI) számítási módját. A kalibrációhoz a Copernicus program Sentinel-1 műholdjaitól származó adatokat használnak, tesztterületekként pedig 31 magyarországi meteorológiai állomás környékét figyelik. Eredményeik alapján úgy tűnik, hogy sikerül pontosabban előrejelezni a szárazság hatását, és segítséget nyújtani […]

  • Reménybeli új „családtagok”

    A Sentinel műholdsorozat különböző, más-más feladattal készült tagjai adják a gerincét az Európai Unió (EU) nagyszabású és sikeres Copernicus földmegfigyelési programjának. A Sentinel műholdakat az Európai Űrügynökség (ESA) irányításával fejlesztették és állították (illetve állítják a jövőben) Föld körüli pályára. Az adatokat a Copernicus szolgáltatásai hasznosítják, például olyan feladatokra, mint a felszínborítás változásainak, a városiasodás folyamatának […]

  • Szárazság Nyugat-Európában

    Két egymást követő évben, 2018-ban és 2019-ben is a tavasz vége és a nyár különösen száraznak bizonyult Európa nyugati felén. A jelenséget összességében a csapadékhiány, a magas hőmérséklet, és ezzel összefüggésben a jelentős párolgás okozta. A Copernicus programnak a Föld szárazföldi felszínét figyelő szolgáltatása (Copernicus Global Land Service, CGLS) műholdas adatok és meteorológiai modellszámítások bevonásával […]

  • Alacsony vízállás a Maroson

    Szeptember végére a csapadékszegény őszi időjárás következtében a Maros vízállása rekordközelbe süllyedt – számolt be róla az Időkép. A portál szerzője Apátfalvánál, a magyar–román határ közelében bokáig érő vízben gázolt át a folyó egyik homokpadjára. A Maros a Tisza bal oldali mellékfolyóinak egyike. Románia területén, a Gyergyói-havasokban ered, közel 750 km-en át folyik, mígnem Szeged […]