Csak két kis kopár sziget a Bering-szorosban, és mégis különlegesek, a fekvésük miatt. Ha valaki megkérdezné, hogy melyik ország fekszik a legközelebb az Amerikai Egyesült Államok kontinentális területeihez – persze azokon kívül, amelyekkel közvetlenül határos, mint Kanada és Mexikó –, akkor nem biztos, hogy rögtön rávágnánk a helyes választ: Oroszország! Az Ázsiát és Észak-Amerikát elválasztó […]
Befejeződtek a Copernicus földmegfigyelő program következőnek pályára állítandó műholdja, a Sentinel-3B tesztjei. Az űreszközt most becsomagolják, és hamarosan, márciusban indulhat is Oroszországba, azon belül is Pleszeckbe, ahonnan a tervek szerint áprilisban egy Rokot hordozórakéta és Briz-KM végfokozata segítségével kerül majd Föld körüli pályára. A műhold az elmúlt évét a Thales Alenia Space üzemében, a franciaországi […]
A Sentinel-1 radaros földmegfigyelő műholdakkal azt is „színesben láthatjuk”, ami a valóságban nem az – sőt akár nem is volna látható. Az európai Copernicus földmegfigyelési program Sentinel-1 műholdjainak fedélzetén az apertúraszintézis elvét használó radarberendezések működnek. A radaros módszert nem zavarja a felszín feltérképezésében, hogy az adott területen rossz az időjárás vagy épp éjszaka van – […]
Augusztus végén az amerikai parti őrség hajója úgy jutott keresztül az északnyugati átjárón, hogy a jéghelyzetről kizárólag műholdas távérzékeléssel szerzett információt kapott. A 60 m hosszú, Maple nevű kutter Alaszkából indult július közepén, megkerülte az észak-amerikai kontinenst a sarkvidéken keresztül, és Maryland kikötőjébe érkezett meg. A Csendes- és az Atlanti-óceánt összekötő, az északi sarkvidéki tengereken […]
Az elmúlt hónapban a szó szoros értelmében is „színes” hírekkel szolgáltunk a Sentinel blog olvasóinak. Bemutattuk a grönlandi Petermann-gleccsert egy hamis színezésű, a kék és zöld dominálta Sentinel-2A műholdképen. Ugyancsak a Copernicus program optikai és infravörös földmegfigyelő holdjától származó, ezúttal valós színeket visszaadó képeken követhettük, hogy az Irma hurrikán pusztítása nyomán miképpen változott a domináns […]
A színek persze hamisak, a Petermann-gleccser viszont igazi a Sentinel-2A műhold képén. A Petermann-gleccser Grönland északnyugati részén található, a sziget egyik legnagyobb gleccsere. Mint más hasonló jégfolyamok, a tengert elérve ez is egy úszó jégnyelvben végződik (északra, a képen balra fent). Ezekből időnként kisebb-nagyobb jéghegyek válnak le. Idén július végén a Sentinel-2 megfigyelései szerint például […]
Nemrég foglalkoztunk az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégself tavaly ősz óta egyre növekvő repedésével, aminek fejlődését többféle műholdas távérzékelési módszerrel, köztük Sentinel-1 radaros mérésekkel követték. A szakemberek tavaszi jóslata szerint a repedés még ebben az évben oda vezethet, hogy a jégself egy hatalmas darabja leszakad és önálló jéghegyként útra kel, eltávolodva az Antarktisztól. A legfrissebb hír […]
Idén június 5–9. között rendezte az Európai Űrügynökség a Fringe 2017 konferenciát Helsinkiben, az Aalto Egyetemen. Az idei Fringe egy sorozat tizedik alkalma volt, teljes neve 10th International Workshop on Advances in the Science and Applications of SAR Interferometry and Sentinel-1 InSAR. Az előadások, poszterbemutatók és kerekasztal-beszélgetések az apertúraszintézises műholdradar-interferometria (SAR) tudományos és gyakorlati alkalmazásait, […]
Nyílt víz, tengeri jég, szigetek, behavazott szárazföld, Kármán-féle örvénysort kirajzoló felhőzet – mindez egy műholdképen. Az Alaszkai-félszigettől északkeletre található az Észak-Amerikát és Eurázsiát elválasztó Bering-tenger. Ide látogatunk el az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-3A műholdjának segítségével. A 2016 februárjában pályára állított Sentinel-3A elsődleges feladata az óceánok, tengerek és szárazföldek színének vizsgálata 21 optikai és infravörös […]
Az Antarktiszon, azon belül is az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégselfet tavaly ősz óta egyre növekvő repedés szeli ketté. Műholdas mérésekkel a repedés fejlődése, növekedése pontosan nyomon követhető. Az európai Copernicus program poláris pályán repülő Sentinel-1 radaros műholdpárosa például néhány napos időközönként tud megfigyeléseket végezni a területről. A két egymást követő radarmérés alapján előállítható interferogram nagy […]