Year: 2026

  • Szilveszter a Dunán – egy megfeneklett szállodahajón

    Ezzel a címmel hirdette a Nicko Cruises cég a dunai hajókirándulását. A svájci zászló alatt közlekedő nickoVISION nevű hajó a németországi Passauból indult december 26-án. Utána Melk, Bécs és Esztergom voltak a megállóhelyei, de Budapestre a Duna alacsony vízállása miatt nem tudott eljutni, oda inkább buszokkal szállították tovább a program résztvevőit, mintegy 200 főt. A hajó az utasok visszaérkezését követően újra a folyásiránnyal szembe fordult és a szlovák főváros, Pozsony felé vette az irányt. A szilveszter éjjelt már ott kellett volna tölteniük.

    A 135 m hosszú szállodahajó azonban 2025. december 31-én 4 óra körül Gönyű és a szlovákiai oldalon Kolozsnéma (Klížska Nemá) térségében, a Duna 1792-es folyamkilométerénél megfeneklett. Személyi sérülés szerencsére nem történt, a hajót sem érte kár, de úgy alakult, hogy az utasok kénytelenek voltak a szilveszter éjjelt a folyó közepén zátonyra futott hajón tölteni (ahol egyébként állítólag nagyon jól érezték magukat).

    A szállodahajót december 31-én és január 1-jén is megkísérelték vontatóhajóval kiszabadítani, de a műveletek nem jártak sikerrel. Az utasokat a kalandos szilveszterezés után más hajókkal szállították tovább Pozsonyba, a nickoVISION viszont egyelőre a megfeneklése helyén vesztegel. Kiszabadítását az alacsony vízállás és a meder kímélése érdekében egyelőre feladták.

    A Duna jelenlegi vízállása valóban igen alacsony, erről az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programja Sentinel-2 műholdjainak képei alapján is meggyőződhetünk. Az alább bemutatott két hamisszínes (a növényzetet pirossal kiemelő) műholdkép egyike 2025. december 27-én – tehát nem sokkal a szállodahajó zátonyra futása előtt – készült a folyó szóban forgó szakaszáról. Különösen akkor feltűnőek a Dunából felszínre került, világos drapp színű homokpadok, ha a csúszka elmozdításával összehasonlítjuk a mostani képet egy két évvel korábban, ugyanott készült Sentinel-2 képpel.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023, 2025 / Copernicus Browser / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A megfeneklett hajó esete a műholdak „figyelmét” sem kerülhette el! Található ugyanis olyan Copernicus műholdkép is, amelyen maga a hajó is felismerhető. Ezt a január 2-án frissen készített radaros Sentinel-1 képet alább mutatjuk be, mellette összehasonlításképp a fent említett, 2025. december 27-én készült optikai Sentinel-2 műholdkép is látható. Magát a hajót a Duna medrének közepén meg is jelöltük, a két sárga szakasz meghosszabbításának metszéspontjában látható elnyúlt foltról van szó. A hajók teste kitűnő radarvisszhangot produkál, míg a sík vízfelszín lényegében teljesen sötét, hiszen arról a műhold felől oldalirányban lebocsátott radarimpulzusok nem a detektor az irányba verődnek vissza.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025, 2026 / Copernicus Browser / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    A radaros amplitúdóképeken intenzív foltokként jelennek még meg a települések épületei, alul a Duna jobb partján Gönyű, felül a szlovákiai oldalon Kolozsnéma község házai.

    2019 elején egyébként már beszámoltunk egy hasonló zátonyra futásról, az akkori Sentinel-1 radarkép a Duna Esztergom és Szob közötti szakaszán megfeneklett uszályt mutatta.

    Kapcsolódó linkek

  • Ahol utoljára lett újév

    Január 1-jén, újév napján megkezdődött az új év, vagyis 2026. Hogy helyről helyre pontosan mikor bontottak pezsgőt az év első másodperceiben, illetve mikor indították az év első tűzijátékait, azt az ott érvényes zónaidő határozta meg. A Föld felszínét többé-kevésbé a földrajzi hosszúsági köröket követve időzónákra osztották fel, amelyeken belül az órák ugyanazt az időt mutatják. A cél, hogy az órák által jelzett idő nagyjából megközelítse az adott térségben a Nap égi járása által meghatározott helyi időt. (Politikai okokból persze lehetnek eltérések, például Kína kelet–nyugati irányú kiterjedése okán akár öt különböző időzónát is lefedne, mégis egységesen a pekingi zónaidőt alkalmazzák az egész országban.)

    A nemzetközi dátumválasztó vonal az az egyezményes, főként a 180 fokos hosszúsági kör mentén – de a szigetcsoportoknál sokszor cikcakkban – húzódó vonal a Csendes-óceánon, amely elválasztja a Földet két különböző napon lévő területekre. Így amikor az egyik oldalán már január 1-jét mutat a naptár, akkor a másik oldalán még december 31. van.

    A Föld utolsó lakott területe, ahol elkezdődött 2026, Amerikai Szamoa (más néven Kelet-Szamoa) volt. Ez egy öt vulkáni és két korallszigetből álló szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén, nagyjából félúton Hawaii és Új-Zéland között. Nevében az amerikai azért szerepel, mert az Egyesült Államok külbirtoka. A szigetek fővárosa Pago Pago, területe egy híján 200 km², lakossága mintegy 50 ezer fő. Időzónája UTC-11 óra, vagyis a koordinált világidőhöz (Coordinated Universal Time, UTC; ez a korábbi greenwichi középidőt váltotta fel) képest 11 órás lemaradásban van. Magyarország közép-európai időzónájában az órák UTC+1 órát mutatnak, vagyis épp 12 órával járunk előrébb, mint Amerikai Szamoában.

    Amerikai Szamoáról szinte lehetetlen egy teljesen felhőmentes optikai műholdképet találni. Ezért egy viszonylag kevéssé felhős, 2025 szeptemberéből származó Sentinel-2 képet választottunk bemutatásra. De hogy a teljes fő szigetet (Tutuila) is láthassuk, mellétettünk egy néhány nappal későbbről származó radaros Sentinel-1 műholdképet is – ez utóbbi természetesen látványos, de hamis színezésben. A kettőt a csúszka elmozdításával lehet összehasonlítani.

    (Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2025 / Copernicus Browser / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

    Érdekesség a Tutuila délkeleti részén (a képen alul, balra középtájt) látható két hosszú egyenes alakzat. Ezek a Pago Pago nemzetközi repülőtér futópályái, amelyek „belelógnak” a környező lagúnába. A repülőtér az űrrepülés történetébe is beírta nevét. Az amerikai Apollo holdprogram idején ugyanis több űrhajó (Apollo–10, –12, –13, –14 és –17) személyzete a szigetektől néhány száz km-re landolt a Csendes-óceán vizén. Onnan helikopterrel szállították a kabint elhagyó űrhajósokat erre a repülőtérre, mielőtt repülőgéppel Honoluluba (Hawaii) repítették volna őket tovább. (A pontosság kedvéért az Apollo–10 űrhajósait közvetlenül a texasi Ellington támaszpontra szállították át.) Amikor 1970 áprilisában a nevezetes, a Holdra leszállni egy a fedélzeten történt robbanás miatt nem tudó Apollo–13 személyzete visszatért a Földre, Tutuila közelében érkezett meg az óceán vizére. Az űrhajósokat helikopterrel szállították Pago Pago repülőterére, ahol az amerikai szamoai történelem egyik legnagyobb tömege fogadta és halmozta el ajándékokkal őket.

    További, ugyancsak az időzónákhoz kapcsolódó érdekesség, hogy a csak mintegy 100 km-rel nyugatabbra fekvő, földrajzi értelemben ugyanehhez a Szamoa-szigetcsoporthoz tartozó két nagyobb sziget, amelyek Szamoa független állam fennhatósága alatt állnak, a dátumválasztó vonal túloldalára esnek. A zónaidő ott UTC+13 óra.

    Kapcsolódó linkek