Idén tél végére különösen alacsonyra csökkent a Dráva vízállása – olvashattuk nemrég a hírekben. Emiatt előbukkantak olyan homokpadok is, amelyeket ritkán látni, Barcsnál pedig már látszanak a második világháborúban felrobbantott híd körvonalai. A homokos part és a homokpadok kiterjedése a Copernicus program Sentinel-2 optikai földmegfigyelő műholdjainak képein is feltűnő. Különösen akkor, ha a mostani aszályos időszakban készült képet egy tavaly, az évnek ugyanebben az időszakában, ugyanott készült párjával hasonlítunk össze.
(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2021, 2022 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)
Az infravörös sávok bevonásával készült hamis színezést használó, a növényzetet piros színnel megjelenítő műholdképeken a nyugatról keleti irányba folyó Dráva kanyargó kék szalagja, valamint a folyó levágott kanyarulataiból kialakult holtágak. Az apadó víz miatt a folyómederben és a parton előbukkanó homokos felszíneket nem borítja növényzet, így világos szürke színük alapján jól megkülönböztethetők a part menti növényzet pirosától és a folyóvíz sötétkékjétől is. A kép jobb oldalán, a Horvátországgal közös határt is kijelölő Dráva folyó bal partján fekszik Barcs városa.
A feljegyzések szerint az elmúlt száz évben hatszor is előfordult, hogy a víz szintje nem érte el a 64 cm-t. Alacsony tél végi vízállások tehát máskor is előfordultak, de az idei helyzet különleges. A folyó szabályozása és a vízerőművek miatt a meder egyre mélyül, a környező területeken ezért a talajvíz szintje csökken, ami nem tesz jót a környező erdőknek, gyepeknek és mezőgazdasági területeknek. A holtágak vízutánpótlása elapad, a vízhez kötött fajok élettere zsugorodik. A Dráva felső, alpi vízgyűjtő területén télen a csapadék hó formájában hullik, így a folyóba kerülő víz mennyisége természetesen csökken, és csak a tavaszi olvadások idején indulhat emelkedésnek a vízállás. Az igazi gondot az jelentené, ha tavasszal sem kerülne elég víz a folyóba, amire sajnos vannak jelek, hiszen a becslések szerint a hóban tárolt vízkészlet alacsonyabb a sokévi átlagnál.
Az Európai Unió Copernicus földmegfigyelési programjának egyik szolgáltatása (Copernicus Global Land Service, CGLS) egyébként olyan adatokat is előállít, amelyek a hóban tárolt vízmennyiségről adnak aktuális információt.
Kapcsolódó linkek:
- Itt a vészjelzés: extrém alacsony a Dráva vízszintje, ebből komoly baj lehet! (Hello Vidék)
- Dráva (Wikipédia)
- Alacsony vízállás a Maroson (Sentinel blog, 2019. október)
- Baja és a Gemenci erdő az apadó Dunánál (Sentinel blog, 2018. október)
- Az apadó Duna műholdképeken (Sentinel blog, 2018. augusztus)
- A Loire a forró nyárban (Sentinel blog, 2019. július)
- Apadó Visztula (Sentinel blog, 2019. augusztus)