Uncategorized

Metánszivárgások Türkmenisztánban

A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság, az 1991-ben önállósult Türkmenisztán a világ egyik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik. Az ország Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal határos. Nyugati határát a Kaszpi-tenger partjai jelölik ki. Nemrég cikkezett róla a brit Guardian, és ennek nyomán egy magyar híroldal is, hogy Türkmenisztán földgázmezőin nagy mennyiségben szivárog a levegőbe a metán. A metán (CH4) erősen üvegházhatású gáz. Nem csak természetes úton – például szerves anyagok bomlásából –, hanem az emberi tevékenység következtében is kerül belőle a levegőbe, ahol hozzájárul az éghajlat felmelegedéséhez. Az egyik legnagyobb kibocsátó ágazat globálisan is a kőolaj- és földgáz-kitermelés.

Ma már többféle műholdas érzékelővel is fel tudják térképezni a légkörbe kerülő egyes gázok, így a metán forrásait, valamint a kibocsátott mennyiséget, annak térbeli és időbeli változásait is. Az egyik ilyen eszköz az európai Copernicus program Sentinel-5P műholdján repülő Tropomi (Tropospheric Monitoring Instrument) nevű berendezés. De már olyan magáncégek is vannak, amelyek nagy térbeli felbontású műholdas adatokat gyűjtenek a metánkibocsátásról. A Föld körüli pályákról végzett mérések bizonyítják, hogy 2022-ben Türkmenisztán területén olyan nagy mennyiségben került a troposzférába (vagyis a légkör legalsó rétegébe) a metán, ami nagyobb mértékben járult hozzá a klímaváltozáshoz, mint Nagy-Britannia teljes éves szén-dioxid-kibocsátása! A szakértők szerint a problémát ráadásul nem is volna nehéz kezelni, csak éppen nem törődik vele senki.

A becslések szerint csak a Kaszpi-tengerhez közeli nagy fosszilis tüzelőanyag-mező 2022-es metánkibocsátása mintegy 2,6 millió tonna volt. A keleti nagy mező Türkmenisztánban 1,8 millió tonnával járult hozzá az emisszióhoz. A kettő együtt a légköri üvegházhatás szempontjából 366 millió tonna szén-dioxiddal egyenértékű. Ez meghaladja az éves brit kibocsátást, ami a világrangsorban a 17. legnagyobb. A metán emissziója 2007 óta világszerte növekvő ütemet mutat, ez pedig az egyik legnagyobb akadályt jelenti a klímaváltozás fékezésének útjában. Ezen belül is Türkmenisztánban a legrosszabb helyzet, ami a „szuperkibocsátókat” illeti. Szakértők szerint az ok abban keresendő, hogy leálltak a felesleges földgáz elégetésével (fáklyázásával), helyette egyszerűen a levegőbe eresztik azt. Az égetés amúgy szén-dioxid termelésével jár, ami jobban detektálható. A metán emisszióját azonban egészen a legutóbbi időkig nehéz volt műholdas eszközökkel pontosan nyomon követni, így az inkább rejtve maradt. A viszonylag fejletlen türkmenisztáni kitermelési infrastruktúra nem teszi lehetővé, hogy az amúgy elillanó földgáz jó részét megtartsák és utána akár értékesítsék. De ha márt ez nem megy, a levegőbe eresztés helyett még az elégetés is jobb megoldás volna.

A nemzetközi klímapolitika a kelleténél kevésbé összpontosított eddig a szén-dioxidnál mintegy 80-szor intenzívebb üvegházhatást produkáló metánra. Pedig ha a legnagyobb metánkibocsátókat ellenőrzés alatt lehetne tartani, azzal tehetnének a legtöbbet a klímaváltozás lassításáért.

Az alábbi műholdképpár a Sentinel Hub EO Browser https://apps.sentinel-hub.com/eo-browser/ adatbázisából való, a képek a Copernicus program egy-egy különböző műholdjának idén május 22-én gyűjtött adatai alapján készültek. A csúszka elmozdításával változtatható nézethez a hátteret (balra) az egyik Sentinel-3 műhold valódi színeket visszaadó képe szolgáltatja, amely nyugatra a Kaszpi-tenger, keletre Türkmenisztán egy részletét mutatja. Mellette jobbra a színes kép a Sentinel-5P adataiból készült, és a légköri metán koncentrációját ábrázolja milliárdodrész (parts per billion, ppb) egységekben. A mérések felbontása nem túl finom, a pixelméret 7 km × 3,5 km-es, de így is jól látható, hogy helyenként a színskála maximumát, a sötétbordóval jelölt 2000 ppb-t is eléri vagy meghaladja az érték. (A tenger fölött egyáltalán nincsenek, illetve helyenként a szárazföld fölött sincsenek elérhető mérési adatok.)

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2023 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó linkek: