Nem kisebb folyam, mint a Jangce (Yangtze) vízállása is megszenvedi a rekordméretű aszályt Kínában. A jelenség hatással van a vízerőművek energiatermelésére, a hajózásra, az öntözésre és a lakosság ivóvízzel való ellátására is. Sőt a hírek szerint korábban elöntött buddhista szobrok is szárazra kerültek.
A Jangce Kína talán legfontosabb folyója, több mint 400 millió ember vízellátása függ tőle. Idén nyáron a vízgyűjtő területén a szokásosnál kevesebb mint fele annyi (kb. 45%) volt a csapadék mennyisége. Ráadásul a megszokottnál magasabb hőmérséklet intenzívebb párolgással jár. Hosszabb szakaszok és mellékfolyók tucatjai száradtak ki. A vízhiány Szecsuán tartományban gondot okozott az elektromos energiával való ellátottságban, hiszen az több mint 80%-ban a vízerőművekben termelt energiára támaszkodik.
Az alábbi három kép mindegyike a Copernicus program Sentinel-2 műholdpárosának egyikével készült, egy-egy év különbséggel. Balra 2020, középen 2021, jobbra pedig 2022 augusztusának második felében láthatjuk a Jangcét és Csialing (Jialing) nevű mellékfolyóját, Csungking (Chongqing) városa mellett. (A környékről egy 2021-es nyár eleji blogbejegyzésünkben egyébként már írtunk, akkor ugyancsak az Európai Űrügynökség [ESA] nyomán. Az apropó a két folyó vizének markánsan eltérő színe volt.)
A mostani három, a valóságoshoz közeli színeket visszaadó kép a Csialing torkolatát mutatja. Összehasonlításukkal jól kivehető, hogy mennyivel kevesebb víz folyik bennük 2022-ben. Csungking városától nyugatra különösen nagy területeken kerültek szárazra zátonyok és homokpadok.
Nem csak az alacsonyabb vízállás a feltűnő különbség. A kevés víz egyúttal kevesebb hordalékot is sodor magával, így az idei műholdképen markánsan eltér (sötétebb) a folyók színe.
Kapcsolódó linkek:
- Szárazság miatt alacsony a Jangce vízállása (ESA)
- Csungking (Sentinel blog, 2021. június)