Ahogy gyorsul a klímaváltozás folyamata és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, a világ nagyvárosaiban ideje újragondolni a vízgazdálkodás módját. Ennek egyik módszere a „szivacsváros” kialakítása, amely egy igazán kifejező elnevezés. Olyan megoldások összességét jelenti, amelyek a városi zöldfelületek bevonásával és intelligens módszerekkel arra irányulnak, hogy a csapadékvizet minél jobban visszatartsák, lelassítsák az áramlását, és lehetőleg meg is tisztítsák azt.
Dániában Koppenhága és Kínában Vuhan (Wuhan) – két város a világ két ellentétes oldalán – meggyőző példákat mutatnak arra, hogy a szivacsváros elve hogyan biztosíthat hosszú távú gazdasági és ökológiai előnyöket. A városok vízvisszatartó képességének fejlesztése azonban nem csak a nagy infrastrukturális beruházásokról, hanem az azokat megalapozó adatokról is szól. Itt kapnak szerepet a műholdak, illetve az európai Copernicus földmegfigyelési program, amelynek felszínfigyelő szolgáltatása (Copernicus Land Monitoring Service, CLMS) többféle részletes, nagy felbontású adattermékével segíti a tervezőket és a politikai döntéshozókat a megfelelő beavatkozások elindításában – nem csak Európa területén, de világszerte. Idővel pedig a hosszú távú műholdas megfigyelésekkel nyomon tudják követni a természetalapú megoldások hatásait. Ily módon a műholdas földmegfigyelési adatok fontos összetevőivé válnak a zöldebb, ellenállóbb városok kialakításának: olyan városokénak, amelyek nemcsak túlélik a következő felhőszakadást, de utólag hasznot is húznak a lehulló és megtartott csapadékból.
Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó városi tervek integrálják a „zöld” és „kék” infrastruktúrát – például a parkokat, vízi utakat és növényzetet –, amelyek utánozzák a természetes hidrológiai folyamatokat. Így lelassítható a víz lefolyása, tárolható a felesleges esővíz, és kiszűrhetők a szennyező anyagok. Eközben javul a biológiai sokféleség, a levegőminőség és általában a városi élhetősége.
A CLMS standardizált, nagy felbontású és szabadon hozzáférhető tematikus adatbázisai segítenek feltérképezni a burkolattal ellátott felületeket, a vegetációt, valamint monitorozni a felszíni vizeket. A legfontosabb adattermékek közt említendő többek között a városi atlasz (Urban Atlas) és a felszínborítási adatbázis (Land Cover).
Koppenhágában egy 2011-es felhőszakadás és hatalmas villámárvíz után olyan szivacsváros-elemeket építettek ki, mint a Karens Minde Park, amely egy alacsonyan fekvő zöldterület. Ez akár 15 000 m³ csapadékvizet is képes befogadni. Száraz időben járható csatornák kanyarognak a területen, szűrik a vizet, miközben a park élénk közösségi élet helyszíne is.
Vuhan a szivacsvárosok mintapéldája 2015 óta. A kínai nagyvárosban több mint 3 milliárd eurónyi pénzt fektettek vizes élőhelyek kialakításába, vízáteresztő burkolatokba, városi erdőkbe és zöld folyosókba. A cél a vízfelvétel fokozása, az áradások csökkentése, valamint a biodiverzitás és a lakosok életminőségének javítása volt. Az így kialakított városok nem csak ellenállnak az éghajlati szélsőségeknek, hanem zöldebbek, egészségesebbek és élhetőbbek is lakóik számára.
Kapcsolódó linkek
- Szivacsvárosok tervezése a Copernicus adatainak segítségével (Copernicus Observer)
- Copernicus Land Monitoring Service
- Copernicus felszínborítási adatok (Sentinel blog, 2017. február)
- Kertváros Koppenhága mellett (Sentinel blog, 2023. augusztus)
- Villámárvíz Nagyatádnál (Sentinel blog, 2020. július)