Uncategorized

Taj-tó

Kína harmadik legnagyobb édesvizű tavához, az ország keleti részén, Csiangszu (Jiangsu) tartományban fekvő Taj-tóhoz látogatunk egy idén május 24-én készített Sentinel-2 műholdkép segítségével.

A Taj-tó kb. 70 km széles és 60 km hosszú, átlagos vízmélysége 2 m. Vize több folyót is táplál. A tó medencéje Kína egyik fejlett és sűrűn lakott régiója. Az elmúlt évtizedek gyors városiasodása nem tett jót a víz minőségének és általában a környezet állapotának. Két metropolisz, a tízmilliós Szucsou (Suzhou) és a valamivel kisebb, de így is közel ötmillió lakosú Vuhszi (Wuxi) fekszik a tó partján, és Sanghajig (Shanghai) sem kell túlságosan sokat utazni. Szucsou a tótól keletre, a műholdkép jobb oldalán látható, míg Vuhszi északi irányban fekszik (a képen felül).

A Taj-tó Kína harmadik legnagyobb tava. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A népesség növekedése, a haltenyésztés felfuttatása azzal a következménnyel járt, hogy a tó vize ásványi anyagokkal és tápanyagokkal dúsult fel, ami időről időre algavirágzáshoz vezet. A felszaporodó mérgező mikroszkopikus növényi szervezetek (fitoplankton) ilyenkor veszélyezteti sok millió ember ivóvizének minőségét. 2007-ben például egészségügyi vészhelyzetet kellett hirdetni az algavirágzás miatt. Vuhszi ivóvízellátása akadozott, kétmillió ember heteken át vezetékes víz nélkül maradt.

A 2019. májusi Sentinel-2 műholdképen is jól kivehető, ahogy a tó vízfelszínének színe a zöld különféle árnyalataiban játszik. Az algásodás az 1980-as évek óta rendszeres a Taj-tóban. Több módszert is kipróbáltak a jelenség megfékezésére: az alga eltávolítását, a tó partján működő vegyi és ipari üzemek bezárását, a szennyvízkezelés szabályainak szigorítását. Ennek ellenére a tó vize meglehetősen szennyezett maradt. A környékbeli mezőgazdasági termelés, a szennyvíz és a gyárak továbbra is jelentős hatással vannak a tápanyagok feldúsulására.

A Taj-tóról készített Sentinel-2 műholdképet az Európai Űrügynökség (ESA) heti földmegfigyelési videósorozatában mutatták be. (Forrás: ESA)

Az európai Copernicus program azonos felszereltségű Sentinel-2 műholdpárosának valamelyik tagja néhány naponta elrepül a Föld egy adott területe fölött, lehetővé téve így a rendszeres megfigyeléseket. A 13 hullámhosszon érzékeny fedélzeti műszereik (Multi-Spectral Instrument, MSI) színtől függően 10–60 m-es felszíni felbontású mérései alapján például a vizek minőségének monitorozására is lehetőség nyílik.

Kapcsolódó linkek: