Grönlandi gleccser kékben és zöldben

Posted on Leave a comment

A színek persze hamisak, a Petermann-gleccser viszont igazi a Sentinel-2A műhold képén. A Petermann-gleccser Grönland északnyugati részén található, a sziget egyik legnagyobb gleccsere. Mint más hasonló jégfolyamok, a tengert elérve ez is egy úszó jégnyelvben végződik (északra, a képen balra fent). Ezekből időnként kisebb-nagyobb jéghegyek válnak le. Idén július végén a Sentinel-2 megfigyelései szerint például […]

Larsen C: leszakadt az óriási jéghegy

Posted on Leave a comment

Nemrég foglalkoztunk az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégself tavaly ősz óta egyre növekvő repedésével, aminek fejlődését többféle műholdas távérzékelési módszerrel, köztük Sentinel-1 radaros mérésekkel követték. A szakemberek tavaszi jóslata szerint a repedés még ebben az évben oda vezethet, hogy a jégself egy hatalmas darabja leszakad és önálló jéghegyként útra kel, eltávolodva az Antarktisztól. A legfrissebb hír […]

Finn-öböl és Fringe

Posted on 2 hozzászólás

Idén június 5–9. között rendezte az Európai Űrügynökség a Fringe 2017 konferenciát Helsinkiben, az Aalto Egyetemen. Az idei Fringe egy sorozat tizedik alkalma volt, teljes neve 10th International Workshop on Advances in the Science and Applications of SAR Interferometry and Sentinel-1 InSAR. Az előadások, poszterbemutatók és kerekasztal-beszélgetések az apertúraszintézises műholdradar-interferometria (SAR) tudományos és gyakorlati alkalmazásait, […]

Bering-tenger

Posted on Leave a comment

Nyílt víz, tengeri jég, szigetek, behavazott szárazföld, Kármán-féle örvénysort kirajzoló felhőzet – mindez egy műholdképen. Az Alaszkai-félszigettől északkeletre található az Észak-Amerikát és Eurázsiát elválasztó Bering-tenger. Ide látogatunk el az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-3A műholdjának segítségével. A 2016 februárjában pályára állított Sentinel-3A elsődleges feladata az óceánok, tengerek és szárazföldek színének vizsgálata 21 optikai és infravörös […]

Larsen C-jégself: repedés radarral

Posted on 1 Comment

Az Antarktiszon, azon belül is az Antarktiszi-félszigetnél található Larsen C-jégselfet tavaly ősz óta egyre növekvő repedés szeli ketté. Műholdas mérésekkel a repedés fejlődése, növekedése pontosan nyomon követhető. Az európai Copernicus program poláris pályán repülő Sentinel-1 radaros műholdpárosa például néhány napos időközönként tud megfigyeléseket végezni a területről. A két egymást követő radarmérés alapján előállítható interferogram nagy […]

Jégtorlaszok a Dunán

Posted on Leave a comment

Az optikai és radaros Sentinel műholdakkal nyomon követhető a dunai jégzajlás, a jégtorlaszok kialakulása, majd a magyar jégtörők munkájának eredménye a Duna szerbiai és horvátországi közös szakaszán. Az elmúlt napokban a Sentinel-2A műhold optikai felvételein mutattuk be a szokatlanul hosszú ideig tartó hideg időjárás következtében január első felében a Dunán kialakult jégzajlást, a Dunakanyar és Budapest […]

A dunai jégzajlás az űrből

Posted on Leave a comment

Az európai Sentinel-2A műhold felvételein mutatjuk be a Dunakanyart és Budapest környékét a januári jégzajlás idején. Az elmúlt években tapasztaltakhoz képest szokatlanul hosszú ideig tartó, rendkívül hideg időjárás miatt nem csak az állóvizek fagytak be Magyarországon, de a folyókon is kialakultak kisebb-nagyobb jégtáblák. Bár a Duna nem fagyott be teljesen, a jég hátán természetesen nem […]

Elérhető a Sentinel-3A minden adata

Posted on 2 hozzászólás

Októberben a szárazföldek és óceánok színét 21 tartományban mérő műszer adatai váltak nyilvánossá. November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen. A 2016 februárjában pályára állított Sentinel-3A a Copernicus program legösszetettebb műszerezettségű műholdja. Először az OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) nevű berendezésének […]

Műholdas földmegfigyelési adatok a tudomány szolgálatában

Posted on Leave a comment

Az 1970-es évek, az első földmegfigyelő űreszközök pályára állítása óta rengeteg adat gyűlt össze. Ezekből már hosszabb folyamatok, változások is felismerhetők. Számos űrügynökség és szervezet működtetett, illetve működtet ma is földmegfigyelő műholdakat. Ezek különféle megfigyelési módszereket használnak, más-más elektromágneses hullámhosszak tartományában érzékenyek, felszíni felbontásuk is eltérő lehet, így az általuk szolgáltatott információ is sokrétű – […]

Mekkora a műholdas távérzékelés gazdasági haszna?

Posted on Leave a comment

Mindannyian érzékeljük, hogy a földmegfigyelés hasznos, és társadalmi szempontból bőven „megéri” megépíteni, pályára állítani és üzemeltetni a távérzékelő műholdakat. De nem könnyű a címben feltett kérdésre pontosan, számszerűen válaszolni. Mégis néha szükséges, ha a döntéshozókat vagy az adófizetőket meg kell győzni a műholdas programok létjogosultságáról. 2015 őszén a távérzékelési vállakozáskat tömörítő európai szervezet (European Association […]