A kép olyan, mintha egy festő palettáját látnánk, de a valóságban a Sentinel-2B műhold adatai alapján hamis színezéssel állították elő. A Copernicus program Sentinel-2 távérzékelő műholdpárosának mindkét tagja innovatív, 13 különféle hullámhosszon érzékeny kamerákkal van felszerelve. Így lehetővé válik a színek kombinálása, s ezzel a felszín egyes tulajdonságainak – a jelen esetben a kőzet típusának – a kiemelése.
Az Emi Koussi vulkáni eredetű hegy Afrikában. Nem csak Csád, de az egész Szahara legmagasabb képződménye. A vulkán már nem aktív, utolsó kitörésének ideje sem ismert, de évmilliós távlatban lehet. A pajzsvulkán a környező, homokkő alkotta síkságok fölé emelkedik mintegy 3 km-rel, tengerszint feletti magassága megközelíti a 3500 métert. A hegy tetején jól kivehetők a kalderák, vagyis a mélyedések, amelyeket a gyorsan kitörő magma nyomán beomló, a kiürült magmakamra fölött összeroskadó felszín alakított ki. Növényzet hiányában a hegy alakját a szél és a víz eróziója is jelentősen formálta hosszú időtávon. Az így kialakult árkok némelyike akár 30 m mély is lehet, több kilométer hosszan húzódva a hegy oldalán. A vulkáni kúpot alkotó megszilárdult láva a műholdképen zöldes árnyalatban látszik. A környező területeken a homokkő élénk vörös és sárga színekben pompázik.
A Csád északi részén található Emi Koussi műholdképe szerepelt az Európai Űrügynökség heti földmegfigyelési videósorozatának egyik közelmúltbeli epizódjában.
Kapcsolódó linkek:
- Az Emi Koussi a Sentinel-2B képén (ESA)
- Tibeszti-hegység (Wikipédia)