Sivatagi „gabonakörök” Egyiptomban

Posted on

A műholdképeket telepöttyöző körök a valóságban nem is olyan kicsik, átmérőjük kb. 800 méter. Egyiptom nyugati részén, a Líbiai-sivatag területén találhatók és intenzíven öntözött mezőgazdasági területeket jeleznek. Jellegzetes kör alakjukat a művelés módjának köszönhetik. A körök közepén levő kútból forgó öntözőberendezés karja juttatja a vizet a termőterületre. Ahová nem jut el a víz, ott továbbra is a száraz, terméketlen sivatag az úr.

Az egyiptomi öntözéses földművelésről az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési videósorozatában volt szó áprilisban. (Videó: ESA, képek: Landsat: USGS, Sentinel-2: módosított Copernicus Sentinel adatok 2019 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A felszínborításban és az éghajlatban bekövetkező hosszú távú változások tanulmányozása érdekében nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló, műholdas távérzékeléssel nyert adatsorokat megőrizzék, archiválják, hogy az eljövendő generációk is elemezhessék azokat.

A videóban egy olyan különleges, bő két évtizednyi időt felölelő animált műholdképsorozatot is bemutatnak, amely 1998 januárjáig visszamenően több mint 150 műholdkép felhasználásával illusztrálja a változásokat a Kelet-Owainat területén. A régebbi adatok az amerikai Landsat földmegfigyelő műholdak családjának tagjaitól származnak, az újabbak az európai Sentinel-2 műholdpárostól.

Egyiptom területének nem kevesebb mint 95%-a sivatag, tehát nagyon értékesek a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek. Ahogy nő az igény az élelmiszer iránt, úgy erősödnek a mezőgazdasági célú fejlesztések a sivatagos területeken. Az ehhez szükséges bőséges öntözővizet a föld alól nyerik, ahol a víztározó rétegekben több ezer éven át gyűlt össze az édesvíz. Az ún. núbiai homokkő víztározórendszer a legnagyobb ismert föld alatti készlet, a Szahara keleti része alatt több mint kétmillió négyzetkilométernyi területen húzódik, becsült tárolt vízmennyisége 150 ezer köbkilométer.

Az öntözésre kitűnően alkalmas, alacsony sótartalmú víz felhasználásával többek közt búzát, árpát, burgonyát termesztenek itt. A termény elszállítását légi úton, a Sark Al-Owainat-i repülőtérről végzik. Ezt 2003-ban adták át a forgalomnak. A műholdképeken a terület keleti részén, vagyis a jobb oldalon könnyen felismerhető.

A képek sorozatán a figyelmes szemlélő a buckáknak a homoksivatagokra jellemző, a szél következtében fellépő vándorlását is megfigyelheti, főleg a bal felső sarokban.

Kapcsolódó linkek: