Reménybeli új „családtagok”

Posted on

A Sentinel műholdsorozat különböző, más-más feladattal készült tagjai adják a gerincét az Európai Unió (EU) nagyszabású és sikeres Copernicus földmegfigyelési programjának. A Sentinel műholdakat az Európai Űrügynökség (ESA) irányításával fejlesztették és állították (illetve állítják a jövőben) Föld körüli pályára. Az adatokat a Copernicus szolgáltatásai hasznosítják, például olyan feladatokra, mint a felszínborítás változásainak, a városiasodás folyamatának a vizsgálata, a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-biztonság segítése, az emelkedő tengerszint és az olvadó sarkvidéki jégtakaró követése, a klímaváltozás kutatása, vagy a természeti katasztrófák megelőzése és következményeik elhárítása. De a Copernicus programban keletkezett műholdas mérési adatok bárki számára szabadon hozzáférhetők.

(Kép: ESA)

A program nem áll meg, sőt küszöbön áll a továbbfejlesztése. A szakemberek tanulmányoznak olyan új műholdas érzékelőket, amelyekre az EU és a felhasználók igényei alapján a legnagyobb szükség lenne a Copernicus jelenleg rendelkezésre álló űrszegmensének kibővítésekor. Röviden bemutatjuk azt a hat esélyes elképzelést, amelyek megvalósítása a legvalószínűbb.

CHIME (Copernicus Hyperspectral Imaging Mission)

A jelenlegi Sentinel-2 adatok kiegészítésére a rövid hullámhosszú infravörös, illetve a látható fény tartományában érzékeny hiperspektrális (azaz nagy számú színben érzékeny) kamerával készülne. Fő alkalmazási területei a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodás, a talajok tulajdonságainak vizsgálata.

CIMR (Copernicus Imaging Microwave Radiometer)

Ez a képalkotó mikrohullámú sugárzásmérő több frekvencián tapogatná le az óceánok, tengerek vízfelszínét, illetve a jégborítást. Alkalmas lenne a víz hőmérsékletének, a felszín közeli sókoncentrációnak a vizsgálatára, a tengeri jégtakaró változásainak követésére. Elsősorban a sarkvidéki területek kutatói számára szolgáltatna értékes mérési adatokat.

CO2M (Copernicus Anthropogenic Carbon Dioxide Monitoring)

Infravörös színképelemző műszerével a légkörben felhalmozódó, az emberi tevékenység nyomán felszabaduló szén-dioxid koncentrációját mérné. Az adatok segítségével pontosan feltérképezhetnénk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásához köthető emisszió területi eloszlását, országos és regionális léptékben. Az EU döntéshozói és hatóságai számára objektív, független adatokat szolgáltatna, segítségével hatékonyabban lenne megvalósítható a karbonsemleges Európa céljainak elérése.

CRISTAL (Copernicus Polar Ice and Snow Topography Altimeter)

Több frekvencián működő radaros magasságmérő és mikrohullámú sugárzásmérő, a tengeri jég és a hótakaró vastagságának meghatározásához. Ugyancsak adatokat szolgáltatna a szárazföldi jégtakaróról és a gleccserekről. A gyakorlatban a tengeri hajózást is segíteni a sarkvidéki vizeken. Mivel a jég olvadása érzékenyen reagál az éghajlat változására, a CRISTAL méréseit hosszabb távon a klímakutatók is hasznosíthatnák.

LSTM (Copernicus Land Surface Temperature Monitoring)

A szárazföldek termikus infravörös sugárzását mérné nagy térbeli és időbeli felbontással, amiből a felszín hőmérsékletére és a talaj vízháztartására vonatkozó információ szűrhető le. Az adatok elsődleges felhasználói a mezőgazdasági termelők lennének. Az egyre értékesebb öntözővíz és a szélsőséges időjárás-változások korában a táblaszintű információk segíthetnek a fenntartható mezőgazdasági művelés folytatásában. Az LSTM mérési adatait ezen kívül a vízgazdálkodásban, az aszályok előrejelzésében, a magas hőkibocsátással járó természeti katasztrófák (erdőtüzek, vulkánkitörések) kezelésében, az édesvizekkel és a tengerek part közeli vizeivel való gazdálkodásban, a városi hószigetek vizsgálatában is hasznosan lehetne alkalmazni.

ROSE-L (L-band Synthetic Aperture Radar)

L-sávú apertúraszintézises radarberendezést (SAR) vinne magával a fedélzetén. Az európai radaros műholdak, mint a Copernicus Sentinel-1 holdjai hagyományosan C sávot (rövidebb hullámhosszat, vagyis magasabb frekvenciát) alkalmaznak. Az L-sávú radarjelek jobban áthatolnak több természetes anyagon, például a növényzeten és a száraz hó- és jégborításon, így a ROSE-L értékes kiegészítő információval szolgálhat például az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság területén, a talaj nedvességtartalmának vizsgálatához, vagy akár a poláris jégtakaró és a hóborítottság megfigyeléséhez.

Kapcsolódó linkek: