Mi a Sentinel?

Posted on
A Sentinel műholdcsalád. (Kép: ESA)
A Sentinel műholdcsalád. (Kép: ESA)

Ha az angol–magyar szótárat fellapozzuk, azt találjuk, hogy a sentinel jelentése őrszem. Ezt választották az európai Copernicus program számára dedikált műholdak nevéül. Az űreszközöket az Európai Bizottság megbízásából az Európai Űrügynökség (ESA) gyártatja le és állítja pályára. A korszerű európai műholdas földmegfigyelési program egyik megalapozójának tekinthető, 2002-től 2012-ig működött Envisat megtervezésekor még más alapelveket követtek. Az Envisat volt ugyanis a valaha épült legnagyobb, legösszetettebb távérzékelő műhold, fedélzetén tíz különböző érzékelővel. Az új Sentinel sorozat hat műholdcsaládja jórészt az Envisat örökébe lép, de a „családtagok” egyszerre egyetlen, vagy csak néhány típusú megfigyelésre lesznek alkalmasak. Így elkészítésük, esetleges pótlásuk könnyebb, összességében a feladataikat rugalmasabban tudják végrehajtani. Számozásuk a feladatukra utal, a szám mögötti betű pedig ugyanannak a családnak az egymás után felbocsátott tagjait jelöli ábécérendben. Így például a Sentinel-1A az elsőként pályára állított tagja a Sentinel-1 sorozatnak. (Egyúttal ez volt a legelsőként felbocsátott Sentinel műhold.) A Sentinel-1 műholdak C-sávú apertúraszintézises műholdradar-berendezéssel vannak felszerelve, és bizonyos értelemben az Envisat ASAR (Advanced Synthetic Aperture Radar) műszere folytatásának számítanak.

Lássuk dióhéjban, milyen feladatokra készül és milyen berendezéseket visz magával a Sentinelek hat különböző családja.

Sentinel-1:
Mint már említettük, ezek a műholdak radaros távérzékelést végeznek, így napszaktól és időjárástól függetlenül is képesek a felszín leképezésére. A Sentinel-1A 2014 áprilisában, a Sentinel-1B két évvel később, 2016 áprilisában állt pályára. Azonos alakú, alacsony, a pólusok fölött húzódó pályán, egymással „szemben” keringenek a Föld körül, így optimalizálják a visszatérési időt a földfelszín egy adott területére vonatkoztatva. Már megkezdődtek az előkészületek két újabb műhold gyártására (1C és 1D), ami lehetővé teszi, hogy legalább a 2030-as évek végéig folyamatos legyen a mérések sorozata.

Sentinel-2:
A műholdak a látható fény és a közeli infravörös hullámhosszak tartományában, összesen 13 sávban (színben) készítenek felvételeket, elsősorban a szárazföldi területek vizsgálatát megcélozva. A család első tagja, a Sentinel-2A 2015 júniusában indult. A második, a 2B jelű 2016 vége előtt startolhat. Poláris napszinkron pályáról 290 km széles felszíni sávokat térképeznek fel, 10 m-es felszíni felbontással. Ugyancsak megrendelték már a harmadik és negyedik (2C és 2D jelű) űreszközt.

Sentinel-3:
Ezek a műholdak változatosabb műszerezettséggel épültek. Fedélzetükön egy közepes felbontású, 21 hullámhosszon érzékeny optikai kamera, egy a felszínhőmérséklet mérésére alkalmas infravörös sugárzásmérő, egy mikrohullámú sugárzásmérő, és egy az apertúraszintézis elvén működő radaros magasságmérő (altiméter) repül. Az első példány, a Sentinel-3A is működik már, startja 2016 februárjában megtörtént. Fő feladata az óceánok hőmérsékletének, színének és vízszintjének a vizsgálata, de a szárazföldek fölött például a növényzet állapotának megfigyelésére és tüzek detektálására alkalmazzák.

Sentinel-4:
Az ultraibolya, látható és infravörös tartományban működő nagyfelbontású spektrométerek a harmadik generációs Meteosat (MTG) meteorológiai műholdakon repülnek majd. A Sentinelek előző három családjával ellentétben a Sentinel-4-ek nem alacsony, hanem 36 ezer km magas geostacionárius pályára kerülnek. Főleg a légkör összetételét, az aeroszolokat vizsgálják majd, adataikat a levegő minőségének monitorozásához és a klímaváltozás kutatásához használják. Az első ilyen műhold indítása a jelenlegi tervek szerint 2021 előtt nem várható.

Sentinel-5:
A Sentinel-5 képalkotó spektrométerei ugyancsak az EUMETSAT szervezet által üzemeltetett meteorológiai műholdakon, de alacsony poláris pályákon repülnek majd, méghozzá a második generációs MetOp holdakon, a légkör összetételének megfigyelésére. Amíg 2021 körülre el nem készül az első „igazi” Sentinel-5, addig áthidaló megoldásként, holland együttműködésben tervezik a Sentinel-5 Precusor (előfutár) felbocsátását, 2016 végén. (Így tehát ha valaki a Sentinel-5P jelöléssel találkozik, akkor kivételesen ne tekintse a P betűt sorszámra való utalásnak…) A Sentinel-5 az Envisat sikeres SCIAMACHY (SCanning Imaging Absorption SpectroMeter for Atmospheric CHartographY) műszerének a régi műhold leállásával megszakadt mérési sorozatát folytatná.

Sentinel-6:
Sentinel-6 nagy pontosságú radaros altiméterével a tengerfelszín magasságának mérésére, a Jason műholdsorazat feladatainak folytatására készül. Méréseit oceanográfiai és éghajlati vizsgálatokhoz, illetve az időjárás-előrejelző modellek bemenő adataiként használják majd. Az első start 2020 előtt nem várható.

Kapcsolódó linkek: