Füstben fuldokló Delhi

Posted on

Az indiai fővárosban és környékén akkora a levegő szennyezettsége, hogy a hatóságok közegészségügyi vészhelyzetet rendeltek el. Ötmillió védőmaszkot osztottak ki az iskolákban a diákoknak, illetve az iskolák ideiglenes bezárásáról döntöttek. A levegőben lebegő apró aeroszoloktól származó szennyezettség mértéke helyenként több mint 20-szor akkora, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megjelölt egészségügyi határérték.

Egy sor intézkedést vezettek be Delhiben és két szomszédos államban, hogy javítsanak a helyzeten. Leálltak az építkezések, betiltották a tűzijátékokat. Hétfőtől az adott napokon csak a páros, illetve páratlan rendszámú autók közlekedhetnek. Több munkahelyre nem kell bemenni, hogy a dolgozók ne tegyék ki magukat a hatalmas szmognak.

A sűrű füstköd az űrből készült műholdfelvételeken is nyomot hagy. Alább egy tegnap (november 1-jén, pénteken) készült Sentinel-2 műholdképet mutatunk be, összehasonlítva az épp egy évvel korábban, 2018 novemberének első napján készített képpel. A Copernicus program optikai távérzékelő űreszközei a látható és infravörös színkép egyes sávjaiban készítenek felvételeket, ezekből hamis színezéssel készültek az alábbi képek Delhiről.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018–2019 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

A képek jobb oldalán látszik a várost nagyjából észak-déli irányban átszelő Jamuna folyó. Alul középtájt feltűnő az Indira Gandhi nevét viselő nemzetközi repülőtér. Míg a 2018-as műholdképen számos finomabb részlet – például az utak hálózata – jól megfigyelhető, a 2019-es képet a szmog uralja. Pedig a füstköd minden év vége felé megjelenik Delhiben és környékén, idén csak a mértéke kiugró. A mérések szerint a szálló por (PM2.5, azaz a 2,5 μm-nél kisebb szemcsék) koncentrációja eléri az 533 μg/m3 értéket (a WHO ajánlása 24 óra átlagában maximum 25 μg/m3). Ezek a méretű szemcsék belélegezve már mélyre jutnak a légutakba, egészen a tüdőig, ahonnan nem vagy nehezen ürülnek ki. A füst elsősorban a környező mezőgazdasági táblákon folytatott tarlóégetés számlájára írható. A becslések szerint minden évben kétmillió gazdálkodó mintegy 80 ezer km2-nyi területen összesen 23 millió tonna növényi maradványt füstöl el az indiai főváros környékén.

A sűrű szmog miatt kétségeket vetett fel az India és Banglades válogatottjai közötti hétvégi krikettmérkőzés is. Egy hasonlóan szennyezett levegőben 2017-ben rendezett meccs alkalmával a Srí Lanka-i vendégjátékosok némelyike hányt is a pályán. A bangladesiek edzője szerint azonban lejátsszák a mérkőzést, a viszkető szemek és a kaparó torkok ellenére – elvégre náluk sem szokatlan a légszennyezés…

Kapcsolódó linkek: