Földrengés és szökőár Indonéziában

Posted on

Szeptember végén 7,5-ös erősségű földrengés és szökőár pusztított Indonéziában, Szulavézi (régebbi nevén Celebesz) szigetén. Halálos áldozatainak száma már megközelíti a kétezret. A szeptember 28-án bekövetkezett természeti katasztrófa nagy pusztítást végzett. Lakóépületek dőltek össze, több százezerre tehető a segítségre – élelmiszerre, ivóvízre, fedélre – szoruló emberek száma.

A mostanihoz hasonló esetekben műholdas távérzékeléssel gyűjtött adatokat is felhasználnak a katasztrófa következményeinek enyhítésére. Az Európai Űrügynökség (ESA) például a Francia Földtani Szolgálattal (BRGM) működik együtt, akik a Copernicus program Sentinel-2 műholdpárosának felvételei felhasználásával elmozdulási térképeket készítettek. A szeptember 17. és október 2. közötti műholdátvonulásokkor gyűjtött adatokat használták fel.

A földrengést és a cunamit követő változások szemléltetése Sentinel-2 műholdképekkel (Palu, Indonézia). (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

Az indonéziai földmozgás következtében akár több méteres felszínváltozások is történtek. Aktiválták azt a nemzetközi egyezményt (International Charter Space and Major Disasters) is, amelynek keretében ilyenkor a világ állami és kereskedelmi műholdüzemeltetői azonnal és térítésmentesen rendelkezésre bocsátják az érintett területről készült mérési adataikat.

Az amerikai Landsat-8 műhold katasztrófa előtti (szeptember 23.) és utáni (október 2.), hamis színezésű képeinek összevetésével is érzékelhetjük a pusztítást. A 300 ezer lakosú Palu leginkább érintett területeit külön megjelölték. A beépített területek lilás-szürkés, a növényzettel borított részek zöldes árnyalatúak. Barna és drapp a puszta talaj színe. Míg a szökőár hatása a tengerpart mentén szembetűnő, a szárazföld belsejében három helyen különösen jelentős föld-és sárcsuszamlásokat generált a rengés. (Kép: NASA Earth Observatory / Joshua Stevens / U.S. Geological Survey)

A kutatókat meglepetésként érte, hogy a földrengés ekkora szökőárral járt. Ilyen általában akkor szokott történni, ha a kőzetlemezek függőleges irányban mozdulnak el, nem vízszintesen, ahogy ebben az esetben. A keskeny Palui-öböl alakja is hozzájárulhatott, hogy a szökőár hullámainak magassága akár 6 m-esre növekedett.

A szeptember 30-ai állapotot rögzítő, az elpusztult és megsérült építményeket mutató térkép Palu városáról. (Kép: Copernicus EMS)

Az események után azonnal megkezdte a munkát a Copernicus vészhelyzetek kezelését segítő szolgáltatása (Emergency Management Service, EMS) is. Rövid idő leforgása alatt összesen 18 térképet készítettek. A professzionális módon működő operatív szolgáltatást 2012-es indulása óta eddig már 319 alkalommal aktiválták katasztrófahelyzetekben.

Kapcsolódó linkek: