Földcsuszamlás Norvégiában

Posted on

Bejárta az internetet az a videofelvétel, amelyen az látható, ahogy egy néhány száz méter széles part menti földdarab a rajta levő építményekkel és növényzettel együtt a tenger vizébe csúszik. Az eset június 3-án, helyi időben délután 4 óra körül történt Norvégia északi részén, Alta település közelében, a Kråkneset nevű faluban. A jelentések szerint 8 építmény – felerészben hétvégi ház – volt érintett a természeti katasztrófában. Áldozatok szerencsére nem voltak, az embereknek sikerült időben elhagyniuk a helyszínt, egy pórul járt kutya viszont kénytelen volt a partra úszni…

A földcsuszamlásról a videót az egyik érintett helyi lakos készítette. (Forrás: The Telegraph / Youtube)

A becslések szerint kb. 40 m vastag földréteg csúszott a tengerbe. Az eset után a közeli, még épségben maradt lakóházakat a biztonság kedvéért evakuálták. Norvégiában nem példa nélküliek a földcsuszamlások, de ekkora kiterjedésű esemény csak néhány évente fordul elő. A sarkkör közelében fekvő Alta környékén mindenesetre még nem tapasztaltak hasonlót.

Alta és Kråkneset Norvégia térképén. (Kép: VOA)

Az európai Copernicus földmegfigyelő program Sentinel-1 radaros műholdpárosának egyik tagja közvetlenül a földcsuszamlás utáni napon, június 4-én repült el a terület fölött. A nyilvánosan hozzáférhető radarképet, közepén az eset helyszínével alább mutatjuk be. A csúszka elmozdításával előbukkanó összehasonlító képet ugyanazon műhold 6 nappal korábban készítette, amikor ugyanolyan pályán és repülési irányban mérte fel a terepet. Jól látható a félszigetből „kiharapott” földdarab helye, ahonnan immár nem szóródnak vissza a műhold által lebocsátott radarjelek. (A vízfelszín a műholdas radarlépeken sötét; június 6-án megjelent ugyan a vízen egy igen fényes pont, de az feltehetően az események hatását vizsgáló hajó lehet.)

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2020 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

S ha már Sentinel-1 és Norvégia, blogunk hűséges olvasói talán még emlékeznek egy tavaly év eleji bejegyzésünkre, amelyben az ország műholdradar-interferométeres technikával (InSAR) elkészült mozgástérképéről írtunk. A nyilvánosan böngészhető InSAR Norway adatbázisban Norvégia területén mintegy 2 milliárdnyi radaros szórópont – épített vagy természetes felszínelemek – mozgástörténete követhető nyomon, akár évente 1 mm-es pontossággal. A létrehozásának egyik fő célja éppen a sziklaomlások és földcsuszamlások által potenciálisan veszélyeztetett helyszínek megkeresése volt.

Mit mond a több éven át gyűjtött és interferométeres eljárással feldolgozott Sentinel-1 adatokból előállított adatbázis Kråkneset most megcsúszott földterületéről? Az első képernyőképen a természeti csapással érintett félsziget tágabb környezete látható. A színes pöttyök különböző egyedi radaros szórópontokat jelölnek, amelyek állandóan feltűnnek a sűrűn ismételt radarmérések során. Jellemzően építményekhez vagy sziklás, köves felszínekhez tartoznak, emiatt nem is egyenletes sűrűségben fordulnak elő. A színskálán a zöld viszonylagos stabilitást jelez, a sárga és a piros árnyalatai viszont süllyedést. A paletta másik végén a türkiz és a kék emelkedő felszínmozgásra utal.

Kråkneset és környéke függőleges felszínmozgásainak térképe Sentinel-1 adatok alapján. Jól látható, hogy bár a földcsuszamlás helyszíne nem volt stabil (zöld helyett inkább sárgák az ottani pontok), a közvetlen környezetében is vannak olyan helyek, ahol inkább a közel 20 mm/éves süllyedésre utaló piros szín dominál. A „fentről” végzett műholdradaros mérések ugyanakkor kevésbé érzékenyek a vízszintes irányú mozgásokra. (Kép: InSAR Norway)

 

A földcsuszamlással érintett területen az elmúlt évek során nem volt kirívóan gyors a felszín függőleges irányú változása, a sárga színű pontok 4-5 mm/éves süllyedést jeleznek. Egy kiválasztott (piros, tehát gyorsabban mozgó) pont esetében a képernyőre felkerült a felhasznált Sentinel-1 mérések idősora is, itt közel 17,5 mm/év süllyedést regisztráltak. A szórópontok ábrázolása a térképnek ebben a nagyításában kissé elcsúszott: természetesen nem a tengeren, hanem a szárazföldön találhatók, nem utolsósorban azokon az építményeken, amelyek most az események következtében megsemmisültek. (Kép: InSAR Norway)

Kapcsolódó linkek: