Elérhető a Sentinel-3A minden adata

Posted on

Októberben a szárazföldek és óceánok színét 21 tartományban mérő műszer adatai váltak nyilvánossá. November óta a 9 sávban érzékeny infravörös sugárzásmérő, december óta pedig a radaros magasságmérő adatai érhetők el mindenki számára, szolgálatszerűen.

A 2016 februárjában pályára állított Sentinel-3A a Copernicus program legösszetettebb műszerezettségű műholdja. Először az OLCI (Ocean and Land Colour Instrument) nevű berendezésének tesztelése és kalibrálása fejeződött be. Ez 21 optikai és közeli infravörös sávban alkot képet a földfelszínről. Felbontása nem túl éles, 300 m-es, cserébe viszont igen széles, közel 1300 km-es sávban pásztázza a szárazföldeket és az óceánokat.

Másodikként a műhold SLSTR (Sea and Land Surface Temperature Radiometer) műszere állt napi szolgálatba. A kalibráció befejezése után a 9 spektrális sávban mérő, a tengerek és szárazföldek felszíni hőmérsékletét meghatározó berendezés adatai is szabadon hozzáférhetővé váltak. Az SLSTR méréseit elsősorban globális óceán-hőmérsékleti térképek előállítására használják, ami fontos bemenő adat az időjárás-előrejelző programok számára. A szárazföldek fölött például mezőgazdasági célra vagy a városi hőszigetek tanulmányozására alkalmazzák majd a Föld körüli pályáról, bő 800 km magasból végzett hőmérsékleti méréseket. A sugárzásmérő spektrális sávjait úgy tervezték, hogy alkalmas legyen nagy kiterjedésű tüzek detektálására, az oltás és kárelhárítás segítésére.

s3a-europe-temp
Európa egy része az SLSTR adatai alapján készült „nyers” térképen. Az ábrázolt mennyiség az ún. fényességi hőmérséklet, a felszínről a világűrbe kisugárzott teljesítményre jellemző. További feldolgozás után kapható ebből a felszínhőmérséklet térképe. Az ilyen magasabb feldolgozottságú térképek 2017 elejétől várhatók. De már ezen az ábrán is jól kivehetők a szárazföldek belsején, a partvidékeken, illetve a tengereken meglevő hőmérsékleti különbségek. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / ESA)

A Sentinel-3A harmadik fő műszere az apertúraszintézis elvén működő radaros magasságmérő (SRAL, Sentinel-3 Ku/C Radar Altimeter). Ezzel a tengerfelszín magasságát, a hullámzást és közvetve a hullámzást okozó szél sebességét, a tengeri és szárazföldi jégtakaró magasságát mérik. Az óceánok fölött gyűjtött adatoknak ugyancsak az időjárás-előrejelző munkában veszik hasznát. A klímaváltozás kutatása szempontjából a vízmagasság változásainak figyelése és a sarkvidéki jégtakaró monitorozása a legfontosabb.

s3a-antarctic-ice
Az ábrán az Antarktisz jégtakarója, a magasság a színskáláról olvasható le. Közvetlenül a pólus környékéről nem nyerhető adat, a Sentinel-3A pályahajlása (98,6°) miatt a műhold nem halad el pontosan a sarkok felett. A lefedettség viszonylag ritkának tűnhet, de itt csak néhány nap méréseiről van egyelőre szó. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016 / UCL–MSSL)

Az ESA CryoSat műholdja hasonló elven méri a jégmagasságot és a változásait. A Sentinel-3A esetében a nagyobb pontosság érdekében egy mikrohullámú sugárzásmérőt is elhelyeztek a fedélzeten. Ezzel a műhold alatti légkörben levő vízgőz mennyiségét lehet meghatározni, aminek ismeretében a radaros magasságméréseket korrigálni tudják.

A jégfelszín süllyedése vagy emelkedése a Déli-sarkvidéken vagy épp Grönlandon a műhold kb. 1,7 órás keringési periódusához viszonyítva lassú folyamat. A Sentinel-3A magasságmérője természetesen gyorsabb jelensége kimutatására is képes, mint például a tavak vagy folyók vízszintjének változása. (Alacsonyabb szélességeken, az Egyenlítőhöz közelebb a SRAL méréseinek ismétlődési ideje 27 nap. A másik két műszer, az SLSTR és OLCI egyszerre szélesebb sávot képes lefedni, így egy adott helyszínről 1, illetve 2 nap elteltével szolgálnak új információval.)

A Sentinel-3A műholdat az Európai Űrügynökség (ESA) építtette és állította pályára. Üzemeltetését az európai meteorológiai szervezet, az Eumetsat végzi. Ami az adatokat illeti, az ESA a szárazföldi, az Eumetsat a tengeri adatbázisért felel. A Copernicus program keretében minden típusú adat szabadon hozzáférhető a felhasználók számára.

Kapcsolódó linkek: