Copernicus – számok és érdekességek

Posted on

Az Európai Unió (EU) Copernicus földmegfigyelési programjával kapcsolatban, mint ahogy 2016 közepe óta rendszeresen, úgy az elmúlt évben is sok adatot, tényt és érdekességet osztottunk meg, alkalmazásokat, szép és különleges műholdképeket mutattunk be a Sentinel blogon. Ígérjük, hogy ezt 2019-ben is folytatni fogjuk. Most, hogy elérkeztünk a 2018. év utolsó napjához (és utolsó blogbejegyzéséhez), álljon itt néhány szám és érdekesség, a Copernicus Observer gyűjtése nyomán. Mielőtt azonban belekezdenénk, minden olvasónknak boldog, sikeres új évet kívánunk!

A Copernicus messze a legtöbb adatot előállító földmegfigyelési program, és a harmadik legnagyobb adatszolgáltató a világon. Naponta mintegy 20 terabájtnyi adat keletkezik, ami egyenértékű egy másfél év (!) hosszúságú, HD felbontású filmnek megfelelő fájlmérettel. Ha az Amerikában tíz éven futó Jóbarátok (Friends) című televíziós filmsorozatot használjuk „mértékegységként”, akkor a Copernicus adat-előállítási sebességével az összes epizód kevesebb mint 2 perc alatt lefutna.

A Copernicus programon belül a Sentinel műholdak állítják elő a közvetlen adatokat, de a szolgáltatások ezeken kívül gyűjtenek és elemeznek más műholdaktól, illetve földi telepítésű mérőeszközöktől származó információt is. Mostanáig a program dedikált Sentinel műholdjai közel 12 millió adatterméket állítottak elő. Ez nagyjából akkora szám, hogy négy európai főváros, Madrid, Berlin, Róma és Párizs minden egyes lakójára jut belőlük egy-egy. A Copernicus adatokat akár ők is, de a világ minden kutatója, vállalkozója és magánszemélye szabadon és ingyenesen felhasználhatja.

A négy említett főváros Sentinel-2 műholdképmozaikja. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Copernicus Support Office)

Ahogy említettük, a Copernicus szolgáltatásai a nagy mennyiségű műholdas adat mellett földi, helyszíni méréseket is használnak. Ezek az érzékelők működhetnek a szárazföldön, a levegőben és a tengereken. Ez utóbbira példa a Copernicus tengeri környezetet vizsgáló szolgálata (Copernicus Marine Environment Monitoring Service, CMEMS), amely több mint 3000, az Argos együttműködés által üzemeltetett bójáról származó hőmérsékleti és a sótartalomra vonatkozó adatot épít be modellszámításaiba. Az adatok a vízfelszíntől akár 2000 m-es mélységig jellemzik a vizet. Ennél még különlegesebb „önkéntes” közreműködői is vannak a rendszernek. Oroszlánfókák százai hordoznak ugyanis magukra erősítve kis mérőműszereket, amelyekkel a környezet állapotáról, de persze saját viselkedésükről is tájékoztatják az embereket.

Elefántfóka, Argos jeladóval felszerelve.

A part menti tengervíz minőségéről informálhatnak és a vízfelszín hőmérsékletére vonatkozó Sentinel-3 műholdas adatok kalibrálásában segíthetnek a megfelelően felszerelt szörfösök is.

A Sentinel-2 műholdak egy-egy terület fölött 2–5 naponta végeznek méréseket, a földrajzi szélességtől függően – a poláris műholdpályák miatt magasabb szélesség rövidebb visszatérési időkkel párosul. A Sentinel-3 és Sentinel-5P két napnál is rövidebb idő alatt visszatér egy adott hely fölé. A Copernicus katasztrófák esetén igénybe vehető szolgálata (Emergency Management Service, EMS) szünet nélkül, az év minden napján, a nap 24 órájában rendelkezésre áll, ha valahol a világon szükség van a segítségre, történjen akár földrengés, árvíz, erdőtűz, vagy más természeti csapás. A gyorsan (akár órák, rosszabb esetben – kevés műholdas adat vagy kedvezőtlen felhőviszonyok miatt – egy-két nap alatt) előállított térképek a helyi hatóságoknak segítenek a mentésben, a károk enyhítésében.

Kis híja egyébként, hogy a Copernicus helyett nem Pegasust emlegetünk most. 2012 előtt a program GMES (Global Monitoring for Environment and Security) néven futott. Már 2006-ban felismerték, hogy ez nem túl attraktív, a rövidítés nehezen kiejthető, ezért diákpályázatot írtak ki egy hangzatosabb elnevezés megtalálására. A zsűri a Pegasus nevet hozta ki győztesnek. Mégsem ez maradt meg, hanem a Copernicus, ami szellemében közelebb állt az EU másik nagyszabású űrprogramja, a Galileo navigációs műholdrendszer elnevezéséhez. Elvégre mind Galileo Galilei, mind Nikolausz Kopernikusz világképformáló európai tudósok voltak, akik neve mindenhol ismerősen cseng…

Kapcsolódó linkek: