Az évszázad áradása Indiában

Posted on

India délnyugati részén, Kerala államban különösen heves esőket hozott az idei monszun. 1924 óta nem volt ott ekkora árvíz. Több száz ember vesztette életét az augusztus elején kezdődött áradások következtében, és milliónyira tehető azok száma, akiket ki kellett telepíteni otthonaikból. Mintegy 50 ezer lakóházban keletkeztek károk. A régióban augusztus 8-án kezdődtek a nagy esők, de az áradások csak súlyosbodtak, miután a teljesen megtelt víztározók zsilipjeit a gátak védelmében – jócskán megkésve, minden fokozatosság nélkül – megnyitották. A 80 tározóból szinte egyszerre zúdult le a víz, ami így az alacsonyabban fekvő területeket azonnal elöntötte.

Az évszázad áradásával kétszer is foglalkozott a NASA földmegfigyelési oldala, a napi hírekkel szolgáló Earth Observatory. Az első alkalommal, augusztus 22-én bemutatták a műholdas mérések alapján becsült csapadék mennyiségét ábrázoló térképet.

A csapadék mennyisége Délkelet-Ázsiában, a július 19. és augusztus 18. között eltelt egy hónapra vonatkozó összesített adatok alapján. A színskála a lehullott esőt mutatja cm egységben. Az adatok a Global Precipitation Measurement (GPM) műholdtól származnak. Jól látható, hogy nem csak Kerala volt kitéve a szokatlanul heves esőzéseknek. (Az adatokból animáció is készült; kép: NASA EO / Joshua Stevens / IMERG data from GPM at NASA/GSFC)

 

Keralában az esőzés először július 20-án vált különösen erőssé, majd augusztus 8–16. között érkezett a következő nagy csapadékhullám. Már június elejétől kezdve 42%-kal, augusztus első 20 napjában pedig 164%-kal több eső hullott, mint más átlagos években.

A NASA Earth Observatory augusztus 25-én két optikai műholdképet hasonlított össze. Az egyik az amerikai Landsat-8 műholddal készült február 6-án, még a monszunidőszak előtt, felhőmentes körülmények között. A másikat az európai Copernicus program egyik Sentinel-2 műholdjának felvételei alapján állították elő, ugyancsak hamis – a vízfelületeket sötétkékkel kiemelő – színezéssel. A növényzet világoszöldben látszik. Ez utóbbi kép augusztus 22-én készült, amikor már többé-kevésbé elvonultak a felhők és a műhold kamerája számára láthatóvá vált a felszín nagy része.

(Képek: NASA EO / Lauren Dauphin / U.S. Geological Survey / módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / European Space Agency)

Kiegészítésül mi is bemutatunk egy képpárt, amely a Sentinel-1 műholdak apertúraszintézises radarberendezésével készült. A radaros technika előnye ebben az esetben, hogy a felhőzet nem zavarja a felszín leképezését. A radaros amplitúdóképeken a sima vízfelületek – ahonnan a műhold irányába nem szóródnak vissza a radarimpulzusok – sötétnek látszanak. A képpár egyike idén február 10-én (a fenti Landsat képhez közeli időpontban), míg a másik augusztus 21-én készült. A radarképek természetesen nem színesek, a hamis színezés ez esetben a felszínről visszavert radarjelek eltérő polarizációs tulajdonságain alapul.

(Képek: módosított Copernicus Sentinel adatok 2018 / Sentinel Hub / Geo-Sentinel)

Kapcsolódó link: