A Copernicus program legújabban felbocsátott műholdja beüzemelési időszakának végéhez közeledve, röviddel szolgálatszerű működésének júniusi megkezdése előtt kipróbálták a lézeres adattovábbító képességét is. Optikai adatátvitellel egységnyi idő alatt sokkal nagyobb mennyiségű adatot lehet továbbítani, mint a hagyományos rádiós kommunikációval. Szinte magyarázni sem kell, mennyire fontos lehet ez a földmegfigyelő mesterséges holdak esetén, amelyek fedélzetén rengeteg adat keletkezik. Másrészt a Föld körül gyorsan keringő, alacsony pályás műholdak az adataikat csak akkor tudják lesugározni, ha valamely kijelölt földi követőállomás látóterében repülnek.
A Sentinel-2B lézeres adatátvitelét a tőle közel 36 ezer km-re keringő európai Alphasat geostacionárius távközlési hold irányában próbálták ki. Mivel az egyenlítői síkban keringő geostacionárius holdak bolygónkat épp egy nap alatt kerülik meg, a felszínről állni látszanak az égen. Így nem kell követőállomásaikat sem váltogatni. Geostacionárius reléállomások használatával a földmegfigyelési adatok is szinte azonnal lejuthatnak a Földre, függetlenül attól, hogy az adott alacsony pályás távérzékelő műhold épp egy követőállomás fölött repül-e vagy sem.
A Sentinel-2 holdak mellett a Sentinel-1A és -1B is rendelkezik lézeres adattovábbításra alkalmas berendezéssel.
Kapcsolódó linkek:
- A Sentinel-2B első lézeres továbbítású képe (ESA)
- Lézerező Sentinel (Űrvilág)