Uncategorized

Az első „lézeres” Sentinel-2B műholdkép

A Copernicus program legújabban felbocsátott műholdja beüzemelési időszakának végéhez közeledve, röviddel szolgálatszerű működésének júniusi megkezdése előtt kipróbálták a lézeres adattovábbító képességét is. Optikai adatátvitellel egységnyi idő alatt sokkal nagyobb mennyiségű adatot lehet továbbítani, mint a hagyományos rádiós kommunikációval. Szinte magyarázni sem kell, mennyire fontos lehet ez a földmegfigyelő mesterséges holdak esetén, amelyek fedélzetén rengeteg adat keletkezik. Másrészt a Föld körül gyorsan keringő, alacsony pályás műholdak az adataikat csak akkor tudják lesugározni, ha valamely kijelölt földi követőállomás látóterében repülnek.

A Sentinel-2B lézeres adatátvitelét a tőle közel 36 ezer km-re keringő európai Alphasat geostacionárius távközlési hold irányában próbálták ki. Mivel az egyenlítői síkban keringő geostacionárius holdak bolygónkat épp egy nap alatt kerülik meg, a felszínről állni látszanak az égen. Így nem kell követőállomásaikat sem váltogatni. Geostacionárius reléállomások használatával a földmegfigyelési adatok is szinte azonnal lejuthatnak a Földre, függetlenül attól, hogy az adott alacsony pályás távérzékelő műhold épp egy követőállomás fölött repül-e vagy sem.

 

Az első lézeres továbbítású Sentinel-2B képen egy Európát és Észak-Afrikát ábrázló sáv látható, ennek egyik részlete a Földközi-tengerben fekvő Máltát mutatja. Készítését követően csak 6 percre volt szükség, hogy az adatok eljussanak a földi központba. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2017 / ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A Sentinel-2 holdak mellett a Sentinel-1A és -1B is rendelkezik lézeres adattovábbításra alkalmas berendezéssel.

Kapcsolódó linkek: