Ami elválasztja a briteket a kontinenstől

Posted on

Nem, nem Nagy-Britanniának az Európai Unióból való, és a jelek szerint egyre kaotikusabbá váló kilépéséről, a Brexitről lesz szó. Ezúttal a szigeteket a kontinentális Európától földrajzi értelemben elválasztó csatornáról, a La Manche-ról (angol nevén English channel, szó szerinti fordításban Angol-csatorna) írunk – az Európai Űrügynökség (ESA) földmegfigyelési videósorozatában bemutatott különleges, műholdas adatokon alapuló kép kapcsán.

(Videó: ESA)

A kép az apertúraszintézis elvén működő, a felhőzeten is „átlátó” radaros földmegfigyelő műholdak, a Copernicus program Sentinel-1A műholdpárosa mérései alapján készült, és a csatorna élénk tengeri hajóforgalmát illusztrálja. A két azonos felszereltségű műhold közül mindegyik áprilisban, a Sentinel-1A 2014-ben, a Sentinel-1B pedig 2016-ban állt pályára. Poláris pályán keringenek, egy adott irányból legalább 6 naponta készítenek felvételeket az alattuk elterülő tájról, mint például a La Manche csatornáról is. Ezeken a pillanatfelvételeken a tenger sötét hátterétől látványosan elütnek a nagy úszó fémdarabok, vagyis a fényes radarvisszhangot produkáló hajók. Bár egy-egy műholdkép egy adott időpontban készül, összességükben már nagyon jól mutatják, általában merre haladnak el a hajók.

Három év Sentinel-1 radaros műholdképeiből összeáll, merre halad a legtöbb hajó a La Manche csatornában. (Kép: módosított Copernicus Sentinel adatok 2016–2018 / feldolgozás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO)

A kép elkészítéséhez több száz, 2016 és 2018 között készített radarfelvételt használtak fel, méghozzá úgy színezve azokat, hogy a 2016-os felvételeken kék, a 2017-eseken zöld, a 2018-asokon pedig piros pöttyök jelöljék a hajókat. A kevésbé változó szárazföldek így az összesített képen a szürke különböző árnyalatait mutatják. A legfényesebb radarvisszhangot a települések szolgáltatják, a leginkább Nagy-Britannia és Franciaország fővárosa, London és Párizs tűnik ki közülük méreteivel. A csatorna vizét jelölő sötét háttér előtt feltűnőek még a kiterjedt part közeli tengeri szélturbina-telepek, a maguk szabályosan ismétlődő fényes fehér pontsoraival.

A La Manche stratégiai fekvése és viszonylag kis szélessége okán forgalmas vízi közlekedési útvonal az Atlanti-óceán és az Északi-tenger között. A kontinens partvonala mentén húzódó hajózási útvonalak két párhuzamos sávja rajzolódik ki a radaros műholdképek alapján. A nagy forgalom miatt az ellenkező irányokban így szervezik a forgalmat, elkerülendő az esetleges ütközéseket.

A fenti kép egy kinagyított részlete a Calais és Dover közötti csatornaszakasszal

A fő sávokra merőlegesen is van bőven forgalom. A csatorna a legkeskenyebb szakaszán csak 33 km széles, így jó idő esetén átlátni a túlsó partra. Az angliai Dover és a franciaországi Calais kikötőit elválasztó Doveri-szorost több mint 400 hajó és komp szeli át naponta.

Kapcsolódó linkek: