2017: a második legmelegebb év

Posted on

A nemrég elmúlt 2017 sorban a harmadik volt a modern emberiség három egymás utáni, kiemelkedően meleg éve között, de ami a globális átlaghőmérsékletet illeti, de nem előzte meg az El Niño-hatással is súlyosbított 2016-ot.

A teljes éves hőmérsékleti adatsorok ismeretében elvégzett első elemzés eredményeivel január 4-én állt a nyilvánosság elé a Copernicus klímaváltozási szolgálata (Copernicus Climate Change Service, C3S). A globális átlagos levegőhőmérsékletre 14,7 °C-ot kaptak, ami mintegy egy tizedfokkal kisebb a 2016-os értéknél, viszont meghaladja a 2015-ös számot. Ha a klímaváltozási elemzésekben viszonyítási alapnak tekintett 1981–2010 közötti átlagot tekintjük, akkor a 2017-es év 0,5 °C-os melegedést hozott. Ha pedig a 18. századi, ipari forradalom előtti becsült értékhez hasonlítjuk, akkor a földi éghajlatra már 1,2 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés a jellemző.

A globális levegőhőmérsékletek 60 napos csúszóátlaga az években feltüntetett idő függvényében. A függőleges tengelyen a bal oldalon maguk a hőmérsékleti értékek Celsius-fokban, a jobb oldalon az ipari forradalom előtti becsült szinthez képest mért növekedés látható. Az egybehangzó trendet mutató eltérő görbék különböző szervezetek adatsorainak felelnek meg: ERA-Interim (C3S, ECMWF); GISTEMP (NASA); HadCRUT4 (Met Office Hadley Centre), NOAAGlobalTemp (NOAA), and JRA-55 (JMA). (Kép: C3S)

Az összetett számítási módszer, amivel egyetlen átlaghőmérsékleti értéket meghatároznak, sok millió felszíni (szárazföldi és tengeri) meteorológiai mérésen, földmegfigyelő műholdakkal gyűjtött adatokon és légköri modelleken alapul. A modellek és a globális adatok kombinálása segít abban, hogy a Földön lényegében bárhol, bármikor meg tudják becsülni a levegő hőmérsékletét – még olyan, a mérőhálózatoktól távol eső helyeken is, mint például a sarkvidékek.

Az új számítások megerősítik a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) két hónapja közzétett előzetes becslését, amely 2017-et az átlaghőmérséklet szempontjából „dobogós” helyre jósolta.

Térképen a felszín felett 2 méteres magasságban érvényes átlaghőmérsékletek 2017-es eltérése a 1981–2010 közötti évek átlagához viszonyítva. Szinte mindenhol pozitív előjelű a változás (a piros árnyalatai jelzik), a leginkább az Északi-sarkvidék volt kitéve a melegedésnek. (Kép: Copernicus Climate Change Service, European Centre for Medium-Range Weather Forecasts)

Ami Európa területeit illeti, röviden összefoglalva így jellemezhető az elmúlt év: meleg északon, szárazság délen. A Norvégiához tartozó Spitzbergákon, Longyearbyen állomáson például, amely a Föld egyik legészakibb fekvésű településénél található, több hónapon át a havi átlaghőmérsékletek 6 °C-kal haladták meg a 1981–2010 közötti referenciát. A tengeri jégborítottság is alacsonyabb volt a szokásosnál.

Kapcsolódó linkek: